Nem mindegy, hogy házasságban élnek-e a szülők

Soha ennyire nem csökkent a házasságkötések száma, s nőtt e hivatalos köteléken kívül született gyerekek aránya. Egyes szakemberek szerint „olcsó kifogás”, hogy a papír nem minden. A döntés, vagy döntésképtelenség kihat a gyerekekre.

Emberemlékezet óta nem kötöttek ilyen kevés házasságot, mint idén az első negyedévben: 11 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az országban 18 olyan város van, ahol kevesebb gyerek született anyakönyvezető előtt megerősített kapcsolatban, mint a nélkül. A trend nemcsak Magyarországon jellemző: a modern társadalmakban világjelenség, hogy „szabad házasságban”, illetve egyedül vállalnak a szülők gyermeket. De miként hat ez a gyerekek pszichéjére?

Általánosságban nehéz a válasz, mondja Arató Domonkos, gyermekpszichológus hisz nem mindegy, hogy milyen a „nem házastársi kapcsolat”. A legtöbb kárt az okozza, ha az egyik szülő a nevelésben egyáltalán nincs jelen, a pszichológus szerint azonban a gyerek azt is megérzi, ha a szülők a házasságot nem merik felvállalni.

Nagyon kell a stabil háttér, a tudat, hogy a szülők együtt maradnak. Épp ez válik bizonytalanná, ha nem élnek házasságban. Ilyenkor megindul a fantáziájuk, erősödik a félelem és a szorongás, mígnem olyan erőssé válhat, amit már képtelenek egyedül kezelni. A döntő a két szülő viszonya.

Gyorsuló népességfogyás

Kevesebb gyermek született és többen haltak meg az év első három hónapjában, mint az előző esztendő azonos időszakában. A természetes fogyás nagyobb volt tehát, mint 2006 első negyedévében - két hónapja 10 millió 59 ezer lakosa volt az országnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. 2007 első három hónapjában összesen 23561 gyermek született és 34798 lakos hunyt el. Ezer emberre vetítve így 9,5 élveszületés és 14 halálozás jutott. Előbbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, utóbbi 0,3 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A természetes fogyás mértéke a 2006. január-márciusi 4,1 ezrelékről így 4,5 ezrelékre emelkedett.
A legrosszabb, ha kibeszéletlen, megoldatlan konfliktusok vannak kettőjük között, mert ez önkéntelenül is kivetítődik a gyerekekre. A harag akár még úgy is visszaüthet a gyerekre, hogy az valójában az apára irányul – mondja a pszichológus, aki szerint a másik „rossz”, ha a családban nincs férfi. – Ilyenkor gondoskodni kell, hogy vagy egy edző, vagy egy nagybácsi, vagy valaki kerüljön a gyerek közelébe. Gyakori ugyanis, hogy az anyával olyan szoros kapcsolat alakul ki, ami rettenetesen megnehezíti az önállósodást – tette hozzá a szakember.

A családi „lelkek” kutatói szerint oka van annak, ha szülők nem állnak az anyakönyvvezető elé. Valójában üres kifogás, hogy a papír nem jelent semmit. Regős Judit, családi tanácsadó szerint ugyan valóban nem a házasság adja meg a családi biztonságot a gyerekeknek, akinek két pillérre, biztos alapra van szüksége, a „mi” érzésére, ami nem a házasság függvénye.

A házasságkötés az egyik legfelelősségteljesebb döntés. Rokonokat „kapunk”, és szinte totális felelősséget vállalunk. Valójában ettől fél az emberek többsége, hisz, ha mégsem jól dönt, nem mutogathat senkire – mondja a szakember, aki elsősorban a szülők oldaláról közelíti a házasság kerülését. – Gyakran a gyermekként szerzett rossz élmények tartják vissza az embereket. Sokan pedig azzal oldják fel a helyzetet, hogy a házasságot az érkező, vagy már megszületett gyerekre fogják. Ez a legveszélyesebb.

Ezt ugyanis a gyerek megérzi, és komoly lelki problémákat okozhat számára – mondja a szakértő. A gyerekeknek nagyon fontos az esküvő, házasság, de elfogadják az őszinte válaszokat, s érzik azt is, ha a szülők csak „papíron” vannak együtt. Regős Judit mégis azt mondja: a házasság segíthet abban, hogy az elkötelezettségtől való félelmet leküzdjük, hogy kialakuljon a „mi” – érzés, a harmonikus családi élet alapja.

A
A "mi" érzése
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.