Tűrnek az alkalmazottak

A szankciók szigorodása ellenére a munkaadók jó része továbbra sem tartja be a foglalkoztatási szabályokat. Az is előfordul, hogy csak papíron adják az étkezési hozzájárulást. Az alkalmazottak többsége megtorlatlanul hagyja a jogsértéseket.

A munkaügyi jogsértők sorában is ritkának számít az egyik fővárosi vállalkozás, ahol a szakmunkásoknak nem fizetik ki a tavaly július óta kötelező garantált minimálbért, ráadásul csak papíron kapják meg az étkezési jegyet. A dolgozók féltik munkahelyüket, a munkaadó biztos lehet benne, hogy nem fordulnak bírósághoz. Arra pedig kicsi az esély, hogy munkaügyi ellenőrzés fedi fel a jogsértést. A közel 700 ezer hazai vállalkozásnak ugyanis csupán töredéke számíthat ellenőrzésre: tavaly alig több mint 45 ezer szervezethez látogattak el a felügyelők. Igaz, a legtöbbnél - 36 ezer cégnél - felfedtek foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságot.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség statisztikája szerint tavaly a cégekre több mint hétmilliárd forint bírságot róttak ki - hárommilliárddal többet, mint egy évvel korábban -, s ebből ötmilliárdot a foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanság, a többi között a munkabér kifizetésének hiányosságai miatt. Igaz, az OMMF most a feketemunka feltárását kezeli prioritásként. Ennek meg is van az eredménye: 2006-ban feketefoglalkoztatáson több mint 42 ezer munkavállalót értek tetten. Ez a szám 2004-ben még csak tízezerre rúgott. Papp István, az OMMF vezetője lapunknak elmondta, hogy célvizsgálatot nem végeztek a szakmunkás- minimálbér kifizetésének ellenőrzésére, álláspontjuk szerint a munkaadóknak felkészülési időre van szükségük. A szakember szerint az érdekképviseletek felelőssége, hogy jelezzék, ha problémát észlelnek. Mindazonáltal a béren kívüli juttatások, így az étkezési jegy átvételének ellenőrzésére a felügyelőknek nincs jogosítványuk

Az MSZOSZ elnöke, Pataky Péter szerint a cikkünkben szereplő példa nem jellemző. - Ilyen durva ügyekkel nem szoktunk találkozni - fogalmazott. Az idén már 72 500 forint szakmunkás-bérminimumot a visszajelzések szerint általában kifizetik a vállalkozások. Legalábbis ott, ahol kollektív szerződés van, illetve működik szakszervezet. A hivatalos bérstatisztika is ezt támasztja alá. Eszerint azokban az ágazatokban nőtt nagyobb arányban a bérkiáramlás, ahol jellemző a minimálbéren történő foglalkoztatás: az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás. Bár a szakmunkás garantált bérminimum bevezetésekor előfordult, hogy munkakörök átminősítésével próbálkoztak megkerülni a magasabb minimálbér kifizetését, ez nem általánosítható tapasztalat.

Az adómentes étkezési jegy csupán papíron szerepeltetése pedig Pataky Péter szerint is polgári per tárgya lehet, hiszen vélhetően csalás, sikkasztás történik, amit bűnvádi feljelentéssel lehet feltárni. Ebben azonban a tapasztalatok szerint a dolgozók nem aktívak, mert féltik megélhetésüket. Az MSZOSZ legutóbbi felmérése is azt tükrözi, hogy a munkavállalók az őket ért jogsérelmek nagyobb részét megtorlatlanul hagyják, jogvitát igazukért nem kezdeményeznek, sőt gondjaikat eltitkolják. Már pedig az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkáltatók több mint 90 százaléka a munkavállalók hátrányára megsérti a munkaügyi rendelkezéseket, döntően az alkalmazás és a munkaszerződés tartalmának megállapítása során, a pihenőidők kiadásánál, a munkaviszony megszüntetésénél.

A munkaügyi jogsértések száma az MSZOSZ elnöke szerint akkor csökkenhet, ha a cégeket nemcsak büntetik, hanem érdekeltté is teszik a szabályos foglalkoztatásban. Pataky Péter emlékeztetett arra, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény vitájában a szakszervezetek szorgalmazták, hogy a közbeszerzési pályázatoknál élvezzenek előnyt azok a vállalkozások, ahol érdekvédelmi szervezet, üzemi tanács működik, vagyis látszik az együttműködési készség. Elmondta azt is, hogy több munkáltató ösztönözte a szakszervezet-alapítást abban az időben, amikor a törvénytervezet előkészítése zajlott, arra számítva, hogy ez előnyt jelent számára a pályázatok elbírálásánál.

Tartunk a csalók leleplezésétől

Minden ötödik, multinacionális vállalatnál dolgozó magyar úgy véli, tavaly volt példa csalásra cégénél. Ebben hasonlítunk a többi európai országhoz. Amiben már markánsan eltér a magyar gyakorlat az európaitól, azaz, hogy a dolgozók egyötöde figyelmen kívül hagyná az általa fölfedezett csalást, és semmit nem tenne ellene. Nyugat-Európában ez az arány csak nyolcszázalékos. A magyarok csaknem fele azért hunyna szemet, mert nem érzi úgy, hogy az általa tett bejelentés fontos lehet, másik felük pedig a retorzióktól való félelmében hallgat - állapítja meg az Ernst & Young Vállalati csalások és az etikai forródrót című tanulmánya, amelyet 13 országban - köztük nyolc nyugat-európai és öt közép- és kelet-európai - 1300 alkalmazott megkérdezésével készítettek. A kelet-európaiak már csak történelmi okok miatt is bizalmatlanabbak munkaadóikkal szemben. Különösen az idősebb generáció hajlamos a hallgatásra, a fiatalok már átérzik, hogy egy-egy ilyen esetbe akár a cég is belebukhat. A válaszadók ötöde gondolja úgy, hogy Magyarországon a cége nem állna ki mellette, ha csalást, vagy korrupciót jelentene be. Ugyanakkor ezt a válaszadók 91 százaléka elvárná a vállalattól. Nyugat-Európában mindössze a dolgozók kilenc százaléka nem bízik munkáltatójában. Noha a munkavállalók elismerik a vállalati csalások megelőzésének fontosságát, és pontos képük van arról, ezt hogyan kellene cégüknél kezelni, elvárásaik távol vannak a realitástól. A tanulmány szerint az etikai kódexek sokat segíthetnének abban, hogy mit tehet, kihez fordulhat a dolgozó, ha csalást gyanít, miként az etikai forródrótok is. Magyarországon a felmérésben részt vettek alig több mint fele tud vállalatánál ilyen kódex létezéséről. (K. M.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.