Ukrajna: béke van, de meddig?
Igaz, a szeptember 30-ra kitűzött választásokról szóló megegyezés Viktor Juscsenko és Viktor Janukovics között lehet, hogy nem felszámolja, csupán nyárra függeszti fel az ellenségeskedést az elnököt támogató narancsos ellenzék és a kormányfő mögött álló parlamenti többség között.
Formálisan mindkét fél elérte, amit akart: az államfő a rendkívüli választásokat, a parlamenti kormánytöbbség pedig a törvényhozás feloszlatásáról szóló április 2-i elnöki ukáz visszavonását. Juscsenko letett arról is, hogy a radát májusban - esetleg júniusban - válasszák újra, az őszi időpont valószínűleg Janukovicsnak kedvez. A Régiók Pártját vezető kormányfővel a párt a felmérések szerint újra megnyerné a választásokat - ahogy tavaly márciusban is - a szavazatok egyharmadával. Igaz, kérdés, hogy a vele szövetséges - és a parlamenti többséghez szükséges - Kommunista Párt és a Szocialista Párt (SZPU) közül az utóbbi eléri-e a négyszázalékos parlamenti küszöböt. [Az Olekszandr Moroz parlamenti elnök vezette párt korábban a Juscsenkót támogató Mi Ukrajnánk (NU) és Julia Timosenko Blokkja (BJUT) alkotta narancsos koalícióban foglalt helyet, Janukovicshoz átállva viszont a két választói tábor közé esett.]
A legutóbbi krízist kiváltó ukáz visszavonásán túl azonban számos vitás kérdés van, amit nem rendeztek a felek: nem tisztázott az alkotmánybíróság összetételének sorsa, nevezetesen hogy érvényben marad-e az elnöki döntés, amelylyel leváltotta a testület két tagját. Nincs döntés arról sem, hogy a múlt héten leváltott Szvjatoszlav Piszkun legfőbb ügyész helyett posztján ma-rad-e az ideiglenesen kineve-
