Költözés az arany útjából
A válaszok mellett a szaktárca asztalán ott hever maga a hatástanulmány is, továbbá az ahhoz készített szakértői véleményezések. Ezek mérlegelése nyomán kell a több minisztérium képviselőjéből összeállított bukaresti tárcaközi bizottságnak eldöntenie, hogy megadja-e a környezeti engedélyt a bányának vagy sem.
Szakértő legyen persze a talpán, aki az egész dokumentációt képes lesz majd átolvasni. A benyújtott válaszok terjedelme ugyanis több mint 12 ezer oldal, a hatástanulmány maga körülbelül ötezer oldal, hogy a többi szakértői véleményezésről ne is szóljunk.
Az RMGC biztos akar lenni a dolgában. A verespataki lakosokat már évek óta győzködte, hogy adják el ingatlanjaikat a vállalatnak, s ez az akció - a felkínált magas összegek miatt - sikeresnek bizonyult. Csak az elmúlt télen 134 család költözött el a faluból, azaz a kezdeti ezer család közül csupán 200-250 maradt Verespatakon. A bányacéggel dacoló Alburnus Maior Egyesület aktivistája, Stephanie Roth azonban úgy véli, hogy az aranybánya útjába még sok akadályt gördíthetnek. A felszíni bánya területén ugyanis még sok a magántulajdonban lévő ingatlan, s ha a kormány jóvá is hagyná a projektet, illetve ezen ingatlanok kisajátítását, a határozatokat még a bíróságon is meg lehetne támadni.
Újabb reményt ébresztett az a törvénytervezet, amelyet Eckstein-Kovács Péter szenátor dolgozott ki, s amelyet az RMDSZ is támogat. A jogszabály teljes mértékben betiltaná a ciánvegyületek használatát a romániai bányaiparban. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes a tiszai ciánkatasztrófára emlékeztetve azt ígérte, hogy a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai az Eckstein-Kovács-féle tervezetet egyértelműen támogatják majd a törvényhozásban. Ezt egyébként egy május elején fogalmazott, Markóhoz címzett nyílt levelében több magyarországi és erdélyi zöldszervezet is szorgalmazta. Bár a törvénytervezetet a korábbi környezetvédelmi miniszter, Sulfina Barbu ellenezte, utódja, az RMDSZ-es Korodi Attila úgy véli, a parlamentnek jogában áll szigorítani a létező környezetvédelmi feltételeket. Ez viszont a verespataki aranybányaterv végét jelentené.