Ha figyelembe vesszük, hogy a magyar választóközönség létszáma 8,1 millió fő, akkor az előző adatok érzékeltetik a pártok világa iránti viszszafogott érdeklődést. Még inkább erre a következtetésre jutunk, ha a politikával kapcsolatos érdeklődés és aktivitás szintjét vesszük szemügyre. Az emberek közéleti kérdésekre való figyelmét - egy százfokú skálán - 39 pont jellemzi, a részvételi hajlandóság 47 százalékos.

A két párt között áprilisban mért jelentős különbség valamelyest szűkült (a teljes lakosságon belül 19-ről 16 százalékpontra, az aktív választópolgárok körében 34-ről 29 százalékpontra). A Fidesz vezetésének mértékén túl a pártrangsor szakadozottságát mutatja az is, hogy a harmadik helyezett MDF lemaradása a szocialistáktól 13, illetve 23 százalékpont.

Sok jel utal arra, mintha két Magyarország lenne: MSZP-s és fideszes teljesen eltérően látja hazánk jelenét és perspektíváját. A kormánypártiak többsége (54 százaléka) úgy találja, hogy jó irányba mennek a dolgok az országban, s éppen fele részük szerint a következő esztendőt már a gazdasági helyzet javulása fogja jellemezni (a jelent illetően 34 százalék kritikus, a jövőre vonatkozóan 20 százalék szkeptikus). Az ellenzékhez tartozók kilenctizedének az a véleménye, hogy rossz irányt vett az ország, és kétharmaduk azt feltételezi, hogy a közeljövőben romlik a gazdaság állapota. Az eltérő jelen- és jövőkép végletes voltát mutatja, hogy azonos társadalmi helyzetben lévők pártállásuktól függően értékelnek. Ha egy vidéki, 40 év feletti szakmunkás MSZP-s, akkor 75 százalékos valószínűséggel kedvező értékelést ad a mostani viszonyokról, és 60 százalékos eséllyel pozitív fejleményeket vár. Ha egy ugyanilyen paraméterekkel rendelkező fideszes válaszait nézzük, akkor teljesen más minősítésre találunk: 86 százalék kedvezőtlen történéseket érzékel a jelenben, 75 százalék szerint a következő években is romlást vizionál. (Szonda Ipsos)