Az újság szerint három évvel ezelőtt, amikor George Bush elnök "szabadság napirendje" még felszálló ágban volt, Ukrajna, a Nyugat-Európa és Oroszország közötti legnagyobb ország sorsa központi kérdés volt. A Post arra figyelmeztetett: nyugati befolyás hiányában Ukrajnát a saját fegyverhordozójává alakíthatja Oroszország, amely nem veszíti el érdeklődését szomszédja iránt. Az is lehet, hogy a káosz olyannyira el fog mélyülni Kijevben, hogy erőszak lesz úrrá az országon,amely több részre eshet szét, Jugoszláviához vagy Irakhoz hasonlóan.

Az újság értékelése szerint Kelet-Közép-Európában, a tíz egykori kommunista államban a Nyugat lankadatlan gyámkodásának, tanításának és segélyeinek köszönhetően nyert teret a szabad piac és terjedtek el a szabad választások. Míg a kudarcot valló nemzetépítési kísérletre Irak a példa, addig Ukrajna esete arról szólhat, hogy mi történik, ha a Nyugat egyszerűen feladja a próbálkozást és meghátrál.

A The Washington Post cikkírója emlékeztetett arra, hogy a Nyugat-barát Viktor Juscsenko elnök egykor Washington kiemelt pártfogoltja volt, még olyan törekvés is érezhető volt, hogy minél előbb tető alá hozzák Ukrajna NATO-tagságát. Amerika mostani Ukrajna-politikája viszont azt jelzi, hogyan vonult vissza azóta a demoralizált Bush-kormány, amely már csak a Közel-Keleten mutat érdemleges aktivitást.

A Post szerint a napokban, amikor kis híján fegyveres erőszak tört ki Ukrajnában a Nyugat- és az oroszbarát erők között, a Bush-kormány és a NATO szinte láthatatlan maradt. Amerika visszahúzódását jelzi az is, hogy a washingtoni kormány idén már csak 6,4 millió dollárral támogatja azokat az ukrajnai civil szervezeteket, amelyek a 2004-es demokratikus forradalom élére álltak. Ez 40 százalékkal kisebb összeg a korábbinál. A hasonló oroszországi nem kormányzati emberi jogi szervezetek amerikai támogatása 50 százalékkal csökken.

A Post szerint az amerikai elfordulást részben az indokolja, hogy a Bush-kormány egyre jobban belebonyolódik a Közel-Kelet ügyeibe, a demokrácia támogatására szánt forrásokat oda irányítják. A NATO és az Európai Unió világossá tette, hogy Ukrajna nem számíthat egyhamar tagságra.

Ukrajna ezek után lehet, hogy valamiképpen átvergődik a válságon, vezetőinek többsége láthatóan jobban érdeklődik a demokratikus Lengyelország modellje, mint Vlagyimir Putyin Oroszországa iránt. Moszkva azonban, ahogy erre 2004-ben is törekedett, ezúttal politikai alárendeltjévé teheti szomszédját. S abban, ha Ukrajna esetleg Jugoszlávia vagy Irak mintájára szétforgácsolódik, nagy szerepe lesz annak, hogy Amerika magára hagyja a volt szovjet államot.

(MTI)