"Hogy megtisztítsam Moszkvát a bevándorlóktól" - adta meg a magyarázatot a sorozatgyilkosságra Rino, aki - a Vremja Novosztyej orosz napilap cikke szerint - "gyerekkora óta" gyűlölte a kaukázusiakat.

A művészeti iskolában ikonfestészetet tanuló fiú harminchét gyilkossága annak ellenére hihetetlennek tűnt a rendőröknek, hogy áprilisban áldozatától véres ruhában, késsel a kabátjában tartóztatták le, alig fél órával azután, hogy társával együtt megölt egy örmény férfit. Az áldozat - egy biztosítótársaság vezérigazgatója - elleni akcióról a lépcsőházi kamera is egyértelmű felvételeket őrzött meg. A bizonyítékokat látva Rino nem csak Karen Abramjan megölését ismerte be: először megvallotta, hogy aznap a 46 éves férfi előtt egy tadzsik munkással is végzett, majd feltárta a tavaly augusztus 21 óta folyó sorozat többi áldozatának történetét is. (Az időpont nem mellékes: ezen a napon két egyetemista pokolgépet robbantott az orosz főváros legnagyobb, zömmel kaukázusiakat foglalkoztató piacán. A Cserkizovszkij piacon 12 ember vesztette életét.)

Rino részletesen elmesélte, hogyan indultak "vadászatra" (társa tagadja, hogy részt vett volna a gyilkosságokban), miként viselkedtek az áldozatok. A késeléseket a 10 milliós város különböző kerületeiben követték el, főként a külvárosokban. Esetenként több embert is megöltek egyetlen este alatt. Rino szerint a késeléses támadásoknak - legkevesebb húsz szúrással végzett áldozataival - véletlen szemtanúi is voltak, ám nem mertek beavatkozni.

Oroszország szerte 150 szélsőséges ifjúsági szervezetről tud a belügyminisztérium. A bőrfejuek becslések szerint 50 ezres csoportja főként Szentpéterváron és Moszkvában összpontosul, bár jelentős számban értét támadások a külföldi diákokat - a volt Szovjetunió területéről érkezőket és messzebbről érkezőket - Voronyezsben is.

A hatóságok általában igyekeznek elkerülni, hogy a gyilkosságokat idegenellenes akciónak és ne "egyszerű" támadásnak minősítsék, ám születtek már olyan ítéletek, amelyek elismerik bűncselekmények szélsőséges nacionalista hátterét: 2004-ben egy, tavalyelőtt 5, tavaly 9 esetben ítéltek így.

Jogvédő szervezetek szerint aggasztó, hogy a társadalom erősödő ellenszenvvel viseltet a bevándorlók vagy ideiglenesen itt éloő külföldiek iránt. Felmérések alapján a 143 milliós lakosság 12 százaléka szimpatizál a fasiszta eszmékkel. Az idegenellenes szólamok egy részével a lakosság 60 százaléka azonosul - áll a moszkvai Helsinki Csoport és az orosz Emberjogi Iroda 2005-ös közös jelentésében.

A lakosság 80 százalékát kitevő oroszok mellett hivatalosan 127 kisebbséget tartanak számon - 124 nép aránya egy százalék alatt van. A legnagyobb ellenérzést a felmérés szerint a csecsenek, az azeriek és az örmények váltják ki a megkérdezettek egynegyedénél.

Moszkvai tudósítónktól