Szerencséje volt Magyarországnak tavaly, hogy nem következett be pénzügyi válság, azóta azonban "hatalmas" költségvetési kiigazítás történt a veszély elkerülése végett, mondta a Financial Timesnak Simor András, a jegybank elnöke, aki úgy látja, Magyarország piaci hitelességét nemcsak a túlköltekezés károsította, hanem a jegybank átpolitizálódása is. A brit lapban pénteken megjelent interjúban Simor azt mondta, hogy több, függetlenséget igénylő állami intézményen is nyomot hagyott a megosztott magyarországi politikai légkör.

- Sajnos a Magyar Nemzeti Bank a politikai csatározások középpontjában volt, nemcsak az elmúlt hat évben, de az 1990-es évek elején bekövetkezett politikai változások óta - mondta. Simor szerint azonban az ő feladata nem az, hogy elődeire mutogasson, hanem az, hogy kivezesse a bankot a politikából.

Más kérdés, hogy nemrégiben éppen a bank elemzéseivel szállt vitába Veres János pénzügyminiszter, aki egy rádiónyilatkozatban azt hangoztatta, hogy nem tesz jót a gazdaságnak, ha a költségvetési mellett a monetáris politika is szigorú. Burkoltan arra célzott, hogy csökkenteni lehetett volna a kamatot hétfőn. Mint megírtuk: a monetáris tanács nem változtatott a 8 százalékos kamaton, igaz, a testület erősen meg is oszlott ebben a kérdésben, hiszen heten a tartásra voksoltak, míg hatan a mérséklésre. A többség a bérinflációs aggodalmakra hivatkozott, amelyek a jegybanki stáb által készített friss inflációs jelentésben is megjelentek. A monetáris tanács üléséről kiadott közlemény úgy fogalmaz, hogy a "bérek gyors növekedése a gazdaság kifehéredése mellett is aggodalomra ad okot. A fiskális megszorítások hatására csökkenő kereslet azonban a vártnál nagyobb dezinflációs következményekkel is járhat".

A jelentésben a jegybanki szakértők azt írják: a szolgáltatószektorban a bérek emelkedése a költségek növekedésén át felfelé igyekvő árakban ölthet testet. Veres János - hangsúlyozván, hogy nem kíván a jegybanki ügyekbe avatkozni - azzal érvelt, hogy a kereskedelemben, az építőiparban és az ügynöki tevékenység ágazatában nőnek a bérek, vagyis ott, ahol a kormány fehéríteni akart. A pénzügyi tárca vezetője azt mondta, hogy a több bér nem egyenlő a többlet-vásárlóerővel ezekben az esetekben, vagyis szerinte nincs bérinflációs nyomás. E finomra hangolt vitáról úgy véli Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője, hogy egyelőre nehéz eldönteni, a jegybank túl borúlátó-e, avagy a kormány túl optimista. Az infláció azonban már tetőzött, irama lassulni fog, így a kamatok is megkezdik a lefelé araszolást.

A Financial Timesnak az MNB elnöke egyebekben arról is beszélt, hogy ha Magyarország tavaly ilyenkor nem tagja az EU-nak, és a piacok általánosságban "csak egy kicsit is kevésbé barátian álltak volna hozzá a kockázathoz", a helyzet "sokkal-sokkal súlyosabban" is alakulhatott volna. Hozzátette: el kell ismerni azt a tényt, hogy azóta tetemes javulás ment végbe, most már nem válságforgatókönyveket kell tanulmányozni, és lassan sikerül visszanyerni a hitelességet a piacon.

Megjegyezte: az egészségügyi rendszerben, főleg a gyógyszertámogatások méretében és szerkezetében végrehajtott változtatások máris kedvezően hatnak a költségvetésre, s "nagy változások jönnek" a közigazgatásban is. Bár sok minden történt, de Simor szerint "sajnos továbbra is sok a teendő, és a kérdés az: mennyi változást képes a lakosság elviselni meglehetősen rövid idő alatt, mielőtt teljesen belefárad a reformokba". A jegybanki vezető úgy látja, még megítélésre vár az is, hogy a kormánynak lesz-e bátorsága folytatni a reformokat a 2010-es választások közeledtével.

Simor András és Veres János. Más az álláspontjuk