Miközben az 50-es években a népesség 30 százaléka élt városban, 2030-ban ez az arány már 60 százalék körül lesz. Egy másik példa szerint 30 évvel ezelőtt három nagy igazi városi vonzáskörzet alakult ki: Mexico-City, New York és Tokió körül, 10 millió lakossal. Mára már 21 ilyen központ van, s közülük mindössze négy (Los Angeles, New York, Oszaka és Tokió) található fejlett ipari országban, a többi a feltörekvő térségekben van.

A PricewaterhouseCoopers előrejelzése szerint 2020-ban a világ 30 megavárosa között tíz ázsiai és latin-amerikai lesz, köztük egyebek mellett Buenos Aires, Isztambul, Mumbai és Manila. Az ENSZ elemzői pedig arra mutattak rá, hogy a leggyorsabb ütemben az afrikai nagyvárosok lakossága fog gyarapodni, 2030-ig évi 3 százalékkal, miközben jelenleg a kontinensen 347 millióan élnek városban, 23 év múlva számuk 742 millió lesz. Ázsiában viszont 1,6 milliárdról 2,6 milliárdra nő a városlakók száma. A folyamat kedvez az ingatlanbefektetőknek, az ázsiai ingatlancégek papírjainak az árfolyama már most szárnyal.

Európában a születések számának csökkenése miatt mindössze 0,16 százalékkal gyarapszik majd a városiak száma 2030-ig, 526 millióról 546 millióra. Ugyanakkor Európában lesz a vidék a legnagyobb vesztes: miközben jelenleg még 203 millió európai él falvakban, illetve kisvárosokban, 2030-ban számuk már csak 152 millió lesz.

Esti csúcsforgalom az indiai Bangaloréban