Visszafogott áramverseny
"Lesz-e verseny a versenypiacon?" címmel rendezett tegnap konferenciát a Népszabadság Zrt. Az energiaipar megjelent vezetői többségükben úgy vélték, hogy nem, legalábbis a bevezetés jövő januári időpontjában biztosan nem. A gazdasági minisztérium és a versenyhivatal minden követ megmozgat ennek érdekében, az iparág szereplői azonban jóval nagyobb átgondoltságot követelnek. Még az is nagyon bizonytalan, mi fog történni január 1-jéig. A verseny azonban az első időkben a lakosság számára valószínűleg áremelkedést hoz.
Már a parlament előtt fekszik a piac felszabadítását célzó törvénytervezet, amit nagy valószínűséggel hamarosan elfogadnak - emlékeztetett Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára. Üdvözölte, hogy ez alapján január elsejétől megszűnik a "kettős piac", vagyis az ipari fogyasztók után mostantól a lakosság is a "szabad" árampiacon várhatja a kereskedők ajánlatait. Az állami kontrollt a jövőben elsősorban a Magyar Energia Hivatal (MEH), a versenyhivatal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség látja el. A monopolhelyzetű állami áram-nagykereskedő, a Magyar Villamos Művek (MVM) és az erőművek közötti hosszú távú megállapodások nagy vitákat kiváltó kérdésében úgy fogalmazott: a verseny érdekében ezeket fel kell bontani, hiszen nehéz elképzelni olyan piacot, ahol a kínálat 85 százaléka egy kézben - az MVM-ében - összpontosul. Hangsúlyozta: a törvénybe beépítettek egy biztosítékot arra az esetre, ha ezek nem szűnnek meg. A MEH ugyanis a jövőben a "piaci erőfölényével visszaélő" vállalkozást nyilvános áramértékesítésre "kötelezheti". A szakállamtitkár bízik abban, hogy ezzel az eszközzel nem kell élni.
Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke a hivatal változó feladatairól kifejtette: az árelőkészítést a szabályozásfelügyelet váltja fel. (Jelenleg az ő javaslataik alapján határozzák meg az áramtarifát.) Üdvözölte, hogy a jogszabály mostantól - a valósághoz hűen - a hivatalt nemcsak a fogyasztók, hanem a piaci szereplők érdekvédelmével is megbízza.
Bakács István, az E.ON Hungária igazgatója, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy az energiaár jelenleg is átláthatatlan keresztfinanszírozásokat tartalmaz. A többiek is felhívták a figyelmet arra, hogy fajlagosan az ipar még mindig drágábban vásárolja az áramot, mint a lakosság. Ha pedig felszabadul a piac, ez valószínűleg kiegyenlítődik, ami a lakossági árat emeli. Erre Felsmann úgy reagált, hogy lefelé pedig a verseny miatti hatékonyságjavulás szorítja az árakat, így "nem lesz komoly áremelkedés". A szakállamtitkár szerint az árakról nem szabad demagóg módon megnyilatkozni, mert például a magasabb energiaárak ösztönzik az energiatakarékosságot. Bakács István problémásnak nevezte a hosszú távú megállapodások létét. Szerinte a MEH-nél túl sok egyedi döntés összpontosulhat, ami elbizonytalaníthatja az eljövendő befektetőket a körülmények kiszámíthatóságát illetően. Boross Norbert, az Elmű igazgatója a részletszabályok kidolgozatlanságára hívta fel a figyelmet.
Lengyel Gyula, a sokak által megszólított MVM igazgatósági tagja azt mondta, modellszámításaik szerint a liberalizáció áremelkedést hoz. Hangsúlyozta: a piacnyitással az MVM bizonyosan jól jár, ám állami cég lévén a tulajdonos érdekeit kell szem előtt tartania. Szerinte nem lesznek meg a tényleges verseny feltételei, mivel kevés a termelő, és szűkösek az árambehozatali lehetőségek is. Többekkel együtt úgy vélte, hogy az áremelkedés például a környező országok árai alapján is megjósolható. Hatvani György, a hálózatot irányító - az MVM tulajdonában lévő - Mavir elnöke hangsúlyozta, hogy a befektetők számára kiszámítható és ösztönző jogszabályt kell alkotni. Valaska József, a Mátrai Erőmű elnök-vezérigazgatója azt közölte, a piacnyitással az ő áraik bizonyosan emelkedni fognak, de ez csak egy költségelem a végső árban. A hosszú távú megállapodásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: "nyugodtan készülnek a tárgyalásokra".
Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese új mederbe terelve a beszélgetést, leszögezte: az MVM szerződései korlátozzák a versenyt, ezért azokat fel kell bontani. Ha erre nem leszünk hajlandóak, elvész az EU belénk vetett bizalma. Tarthatatlannak vélte, hogy a rendszer irányításáért felelős Mavir az egyik piaci szereplő, azaz az MVM tulajdonában legyen. Ezeket az érdekeltek vitatják. Abban azonban nem volt vita, hogy a tényleges piac csak a környező országok cégeivel együtt indulhatna be, ám ennek egyelőre nincs jele.
Porpáczy Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének alelnöke úgy vélte, hogy a jogszabálytervezetben igen gyengék a fogyasztóvédelmi biztosítékok. Szerinte ennek feladatát a MEH-nél kellene hagyni. Vele egyetértésben Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke arra hívta fel a figyelmet: kiszámíthatatlan, hogy fog több százezer, a mostani "egyetemes szolgáltatásból" kizárandó fogyasztó új szerződéseket kötni a szabadpiacon. Hornai Gábor, a CEZ Magyarország ügyvezetője szerint az áremelkedésnek örülni kell, mert akkor jönnek a befektetők.
