Bartal, aki magyar-történelem szakon végzett az ELTE tanári, majd bölcsészkarán, szerkesztőtársaival együtt úgy döntött, hogy a későn éjjel, 23 órakor kezdődő egyik pénteki adásban megmutatják, milyen volt a francia forradalom előtti pornográf-erotikus irodalom, vagy mondjuk, képregény. Mivel a tévé műfajához hozzátartozik az erős képi ábrázolás, ezért döntöttek úgy: jobb a békesség és a "tizennyolc éven felülieknek ajánljuk" formulát választják. A pergő, színvonalas műsor bárhol a világon megállta volna a helyét a tudományos-ismeretterjesztő kategóriában, akár a francia-német kulturális csatorna, az ARTE, de a Discovery Channel is nyugodtan sugározhatta volna.

Bartal remek szakértőket szólaltatott meg ez alkalommal is: Mátay Mónika és Hahner Péter történészeket. Mátaynak nemrég jelent meg kiváló könyve a XVII. századi debreceni válásokról, amely sokáig bestseller volt a könyvesboltokban, és a Beszélőben is hosszú interjú jelent meg vele a műről.

Bartal emlékeztet bennünket arra, hogy legutóbb március 8-án dolgoztak fel ilyen "kényes témát" a Múlt-korban. Nevezetesen a sahchsenwaldi filmeket járták körül. Ismeretes, a második világháború idején a nácik pornófilmeket forgattak. A műsor arra volt kíváncsi, vajon a legfelsőbb vezetés tudott-e ezekről. Ennek a témának egyébként óriási irodalma van Nyugaton, nálunk eddig ez is fehér foltnak számított.

A Múlt-kor témáit az erős szerkesztői gárda és négy fiatal doktorandusz választja ki hétről hétre. Ők a www.mult-kor.hu, a nálunk máig egyetlen történelmi tárgyú webes magazin szerkesztői is. Az M1 hasonló című műsora is ennek alapján indult tavaly októberben. A műsorvezető fontosnak tartja, hogy történészek is megszólaljanak a Múlt-korban. Egyfelől velük hitelesebbek a témák, másfelől úgy véli, manapság kevés azon műsorok száma, ahol meg tudják osztani kutatási eredményeiket, és Bartal szerint kár lenne, ha ezt az óriási ismeretanyagot ne ismernék meg szélesebb körben is.

Ha már a történészeknél tartunk: Bartal 2000-ben kezdte írni a doktoriját, miután az ELTE Bölcsészkarát is elvégezte. Eredeti témája a Rákóczi-szabadságharc angol-holland diplomáciája volt, de ez mára Gerő András témavezetésével a "Történelem a magyar médiában" munkacímre módosult.

A Múlt-kor azért is jó, mert például a bevezetőben már említett "pornográfia a francia forradalom előtt" témája kapcsán a műsor részleteket mutatott be a Veszedelmes viszonyok című francia alkotásból, és a Sophia Coppola által rendezett, nálunk moziban nem játszott Marie-Antoinette című filmből. Ezzel oldanak és szórakoztatnak is - mondja a műsor vezető-szerkesztője. Ez a téma egyébként Franciaországban legalább olyan jól fel van már dolgozva, mint nálunk például a hódoltsági szandzsákrendszer - teszi hozzá Bartal.

A műsor szerkezete úgy épül fel, hogy a két fő téma között van egy Múlt-idő című, rövidebb blokk is, amelyben érdekesebb évfordulós eseményeket idéznek fel. Ez azért alakult így - magyarázza a műsorvezető, "mert egykori tanárként hiszek abban: a tévének a szórakoztatás és a hírközlés mellett fontos szerepe az ismeretterjesztés is".

Apropó, tanítás. Bartal Csabát a főiskola elvégzése után visszahívták egykori középiskolájába, ahol öt éven át történelmet tanított két osztályban is. A tanítást nagyon jó dolognak tartom - mondja. "Megpróbáltam tágítani a határokat, lazán venni, élvezhetővé tenni a tanítást és a tanulást. A diákok visszajelzése alapján többnyire sikerrel. És erre törekszem most is a műsorral."

Ez utóbbira volt példa a március 15-én sugárzott adás is, amely az 1848-49-es szabadságharc megünneplésének történetét mutatta be, egészen a Ferenc József-i "békeidőkig" visszamenőleg. De emlékezetes volt még a Múlt-korban a megröntgenezett Munkácsy-vázlatok bemutatása, és nagy sikerrel ment a Kádár János vadászatait bemutató blokk is, amelyben nálunk addig még nem látott fényképfelvételeket játszottak be. A harmadik unikum a filmrendező, Gertler Viktorról szóló adás volt. Legutóbb múlt pénteken pedig az 1950-60-as évek filmsztárja, a később mellőzött Krencsey Marianne emigrálásának izgalmas hátterét mutatták be. Ő a beszervezési kísérlet kivédésére döntött úgy a férjével, hogy a hatvanas évek közepén inkább elhagyja Magyarországot.

Mielőtt azt hinnék, hogy a Múlt-kor történész szerkesztője nem lát ki a könyvekből és nincs módja kikapcsolódni, áruljuk el gyorsan: két hobbija az oklevélgyűjtés és a heti egyszeri futballmeccs.