A nem fő tevékenységükhöz kötődő társaságoktól megválnak - tették hozzá. Az átszervezés nyomán létszámleépítés is elképzelhető, de erről nem kívántak pontos adatokat közölni. A vezérigazgató leszögezte: jelenleg is több mint ezer fővel többet alkalmaznak annál, mint amennyit a privatizációkor vállaltak.

A 2004-es magánosítás során a Dunaferrt az ukrán Donbassz Ipari Szövetség vásárolta meg. (A szövetség fő tulajdonosa Vitalij Hajduk, aki jelenleg az ukrán titkosszolgálatokat felügyeli, illetve a hozzá hasonlóan a leggazdagabb ukrán vállalkozók között számon tartott Szerhij Taruta.) Az idő tájt egyébként a cég még alig heverte ki az Orbán-kormány idején ért támadásokat, aminek fő sarokköve az akkori miniszterelnök édesapja, id. Orbán Győző dolomitbeszállítási szerződése volt. (Egyes dunaferresek szerint a kapcsolat azóta is él.) 2003 óta a társaság árbevétele megduplázódott - 125 milliárd forintról tavaly 244-re -, a nyereség pedig tartósan magas: ez tavaly adózás előtt 40 milliárd forint volt, idén pedig 45 milliárd a cél. Noha az osztalékról a vezérigazgató - mint fogalmazott - nem hivatott nyilatkozni, elképzelhetőnek tartotta, hogy a tulajdonos az eddigi évekhez hasonlóan még néhány évig nem vesz ki pénzt a cégből. Az elkövetkező 3-4 évben ugyanis mintegy félmilliárd eurós fejlesztéseket hajtanak végre, amihez szükségesek a saját források. Ennek nyomán megdupláznák a melegen, illetve a hidegen hengerelt áruk előállítását - évi három-, illetve egymillió tonnára. De tervezik egy új, 120 megawattos (MW) erőmű építését is. Ezzel - a meglévő, 45 MW-os mellett - a jövőben várhatóan teljes áramigényüket házon belül tudják megtermelni.

A Dunaferr kohója