Ami 29,7 százalékkal több a közúti fuvarozók egy évvel korábbi teljesítményénél. Ezen belül a belföldön teherautóval továbbított árumennyiség negyedével nőtt: 43,2 millió tonna volt. A közút előretörését a többi ágazat nem követte. A vasút csupán 12,7 millió tonnás teljesítményt és 10,9 százalékos növekedést, a belvízi hajózás 2,1 millió tonna árujával 45,7 százalékos ugrást, a csővezetékes szállítás 7,6 millió tonnájával tízszázalékos visszaesést könyvelhetett el.

A közúti fuvarozókat meglepték a teljesítményeik hirtelen növekedését jelző statisztikai eredmények. Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkárhelyettese szerint egyetlen árufajta esetében sem érzékeltek olyan szállításiigény-többletet, ami alátámasztaná a KSH által kimutatott harmincszázalékos teljesítménynövekedést. Ennek ellenére elképzelhetőnek tartotta, hogy a máskor gyenge január és március közti időszak teljesítményei az idén először felzárkóztak az év másik három, lényegesen több fuvarfeladatot biztosító negyedévéhez.

A január és március között a korábbi években rendre gyengébben teljesítő közút magára találásának okait még a KSH-nál is keresik. A 11,6 millió tonnás kiugrásra a várakozások szerint a jövő héten elkészülő, árufajtákra kiterjedő részletes háttérelemzés ad majd magyarázatot. Páll Szilárd, a KSH vezető statisztikusa az elemzések lezárásáig nem kívánt találgatni. Ennek ellenére a közútifuvar-teljesítmények hirtelen növekedésére szerinte magyarázatot adhat a megszokottnál melegebb tél. A kevés hó, az enyhe idő, a szokásosnál ritkább síkosság, az átlagosnál jobban járható utak kedveztek a tehergépkocsiknak. Így fuvarfeladataikat pontosan hajthatták végre, amivel együtt jár az is, hogy több munkát vállalhattak.

A KSH-nál úgy tartják: az első negyedév eredményei önmagukban nem sokat mondanak, az ágazatok teljesítményét leginkább az év végén lehet majd megítélni.