Ebben az évben eddig tizenhárom illegális szeszfőző berendezést találtak a fináncok az "aranyháromszögben", és harminckilenc esetben foglaltak le kétes eredetű szeszt - közölte tudósítónkkal a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának sajtóirodája. A közlemény egyben azt is jelzi: az illegális alkoholbiznisz szereplői a pancsolt bor készítéséről átálltak a tömény szesz előállítására. Ez sem meglepetés: a rendőrök és a fináncok által 1997-ben megalapított - azóta már fölszámolt - borkommandó, a később bevezetett kötelező zárjegy, valamint a borok túlkínálata kockázatossá és gazdaságtalanná tette a borhamisítást. Az uniós csatlakozás után a nitrogénnel dúsított, sókkal erjedésnek indított, aromásított cukros vízből összehozott tablettás bort sem érte meg előállítani: az olasz és a spanyol gazdaságoktól olcsón lehetett nagy tételben asztali borokat vásárolni, idehaza palackozni, majd hivatalosan piacra dobni. Így - szemben a vegyészkedéssel - kockázatmentesen lehet tisztes haszonhoz jutni.

A jelek szerint a tömény szesz előállítása továbbra is csábító. Szeszlepárló - pálinkafőző - berendezéseket a mostanihoz hasonló számban csak a rendszerváltás előtt találtak a fináncok. Akkor minden szőlőbirtokhoz tartozott gyümölcsös is. Az el nem adott termés nem ment veszendőbe, pálinkát főztek belőle. Illegálisan, mert az adóterhek miatt már akkor sem érte meg a cefregyümölcsöt hivatalosan lefőzetni. Az elmúlt évtizedben azonban nemcsak a szőlőtőkék mennyisége csökkent, hanem a gyümölcsösök nagy része is eltűnt az "aranyháromszögben".

A gyümölcs helyett más kerül tehát a lepárló berendezésekbe: általában erjesztett kukorica vagy cukorrépamelasz, amelyből kilencvenszázalékos tiszta szeszt főznek. Ezt aztán lehet hígítani, majd barack-, körte-, rum- vagy konyakaromával ízesíteni. És ami az illegális vállalkozónak a legfontosabb: mintegy hatvan-hetven forintból adómentesen lehet előállítani egy liter - ezer forint körüli áron értékesíthető - kommersz tömény italt. Az előállítás költsége tovább csökkenhet, ha a szeszt nem kukoricából vagy melaszból állítják elő, hanem cukorcefréből, vagyis - enzimekkel mesterségesen erjesztett - nagy töménységű cukros vízből. Ebből azonban jórészt csak kommersz likőröket tudnak készíteni - viszont nagy haszonnal: négy-öt hektoliter cukorcefre szeszből több mint tíz hektó likőrt lehet előállítani.

Az "aranyháromszögben" annyira kevés már a gyümölcs, hogy bajban van az, aki legális vállalkozóként részese a töményszesz-készítésnek. A kiskőrösi Trepák János, az Alföld egyik legnevesebb pálinkafőző-mestere tudósítónknak elmondta: alig-alig tud a környéken gyümölcsöt venni, ezért az ország minden pontjáról vásárol a termelőktől. Megjegyezte: neki nem okoznak gondot a szeszhamisítók, mert a fogyasztók egyre inkább a valódi pálinkát keresik. Igaz, ez drágább, a gyümölcsből készült párlat árát meg kell fizetni.

Az ország két legnagyobb szeszgyárát - a győrit és a szabadegyházit - sem rendíti meg az illegális tisztaszesz-gyártás, a likőripart viszont érzékenyen érinti. A szakemberek szerint az éves forgalom harmadát a feketén előállított kommersz szeszek teszik ki. (Ennek a több millió liternyi mennyiségnek körülbelül a felét Szerbiából csempészik át gépjárművek erre a célra átalakított üzemanyagtankjaiban.)

A fináncok szerint a hatékony felderítés érdekében aktívabb lakossági segítségre is szükség lenne, mivel a lepárlók egyre korszerűbbek és kisebbek, már egy kisteherautó platóján is elférnek, könnyedén elszállíthatók a helyszínről, ha az illegális szeszfőző tudomást szerez az ellenőrzésről.

Frittmann János nemzetközi hírű soltvadkerti borász évek óta hangoztatja: a szeszhamisítás csak úgy számolható fel, ha az ingatlan tulajdonosa felel a területén talált hamis szeszért, és nincs lehetősége arra, hogy a hatóságok előtt egy olyan bérleti szerződést lobogtasson, amely szerint a területet bérlő használja - aki viszont a szerződésen szereplő név és cím alapján föllelhetetlen.

A fináncok szerint a hatékony felderítés érdekében aktívabb lakossági segítségre is szükség lenne