A két politikus szerda este Brüsszelben folytatott megbeszélést: Sarkozynek ez volt a második külföldi útja múlt heti beiktatása óta, s a tárgyalás legfőbb témája az EU-alkotmány sorsa volt. Ezt a dokumentumot a franciák és a hollandok két éve népszavazáson elutasították, s azóta az EU-t számos kérdésben egyfajta bénultság jellemezte. Az uniós tagállamok szeretnének kitörni ebből a helyzetből, s szinte minden fővárosban nagy reményeket fűznek az új francia elnök megválasztásához, ahhoz, hogy ez a politikus- (s egyben generáció-)váltás segít a kiútkeresésben.

Sarkozy eredetileg a francia elnökválasztási kampányban vetette fel, hogy az alkotmányt egy egyszerűsített (azaz az EU hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen intézményi reformokra, például a minősített többségű döntéshozatal kiterjesztésére, vagy a közös külügyminiszteri poszt létrehozására koncentráló) szöveggel váltsák fel. A francia politikus a Barrosóval folytatott megbeszélés után tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy az "egyszerűsített szerződés" az egyetlen lehetséges megoldás, s az eredeti alkotmány megőrzése nem jöhet szóba. Hozzátette: az a prioritása, hogy az egy hónap múlva esedékes következő EU-csúcs sikeres legyen, s ez akkor minősül majd annak, ha a 27 tagállam elfogadja, hogy egyszerűsített, kevés paragrafusból álló szerződésre van szükség. (Az EU soros elnöke, Angela Merkel német kancellár már hónapok óta folyamatos egyeztetést folytat a tagállamokkal, hogy a júniusi brüsszeli csúcson sikerüljön megállapodásra jutni az uniós alkotmány ügyében követendő menetrendről, azaz nagy vonalakban meghatározni, milyen részeket lehet megmenteni a korábban kidolgozott szövegből, s milyen szakaszokat kell újratárgyalni.)

Barroso ugyanezen a brüsszeli sajtótájékoztatón úgy vélte: a Sarkozy által felvetett elképzelés körül valóban kezd konszenzus kialakulni az EU-ben, s ő maga is támogatja az egyszerűbb, összefogottabb szerződés gondolatát. Ugyanakkor figyelmeztetett: mindebben van veszély is, az, hogy esetleg csökkentik az ambíciókat, márpedig ezzel ő nem értene egyet. "Én a politikai együttműködésen alapuló, hatékonyabb, legitimebb, a nemzetközi színtéren is koherensebb Európa pártján állok" - mondta az EU-bizottság vezetője, hozzátéve: ami számára a lényeg, az az, hogy fokozzák Európa cselekvési képességét.

Sarkozy egyébként a sajtótájékoztatón számos más kérdésben is kifejtette álláspontját, vissza-visszatérően hangsúlyozva: ő az őszinte beszéd híve. Így például egyértelműen elutasította, hogy az Európai Parlament székhelyét megváltoztassák, s a hatékonyság, no meg a takarékosság jegyében Strasbourgból teljes egészében Brüsszelbe költöztessék a testületet. Az euró, s az Európai Központi Bank (EKB) ügyében (a kampány során Sarkozy gyakran bírálta a közös pénz túl magas árfolyamát, s a frankfurti testület ezzel kapcsolatos, szerinte elhibázott politikáját) most azt mondta: ő tiszteletben tartja az EKB függetlenségét, de neki is joga van elmondani véleményét az árfolyamokról és a monetáris politikáról. Törökország EU-csatlakozásáról pedig azt mondta, hogy nem változott meg a véleménye, azaz továbbra is ellenzi ezt a lehetőséget, de egyelőre nem látja értelmét e kérdés hivatalos felvetésének, hiszen ez ma még nem időszerű, s egyébként is az EU-nak van épp elég megoldandó problémája.  

A francia államfő egyébként rögtön Brüsszelbe érkezése után megbeszélést folytatott Guy Verhofstadt belga miniszterelnökkel. A tárgyalásról annyi szivárgott ki, hogy mindketten egyetértettek: az eurózónát a foglalkoztatás és a növekedés előmozdítása érdekében hatékonyabb irányítással, egy "valóságos gazdasági kormánnyal" kell felruházni. Ez a szakértők szerint azt jelenti, hogy növelni kellene az eurózóna pénzügyminisztereiből álló, s rendszeresen tanácskozó testület, az Eurogroupe jogosítványait, s ezzel kiegyensúlyozni az EKB hatalmát, mert ez utóbbi sokak szerint túlzottan az infláció visszaszorítására koncentrál, háttérbe szorítva a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés követelményeit. A  két politikus szerda este Brüsszelben folytatott megbeszélést: Sarkozynek ez volt a második külföldi útja múlt heti beiktatása óta, s a tárgyalás legfőbb témája az EU-alkotmány sorsa volt. Ezt a dokumentumot a franciák és a hollandok két éve népszavazáson elutasították, s azóta az EU-t számos kérdésben egyfajta bénultság jellemezte. Az uniós tagállamok szeretnének kitörni ebből a helyzetből, s szinte minden fővárosban nagy reményeket fűznek az új francia elnök megválasztásához, ahhoz, hogy ez a politikus- (s egyben generáció-)váltás segít a kiútkeresésben.

Sarkozy eredetileg a francia elnökválasztási kampányban vetette fel, hogy az alkotmányt egy egyszerűsített (azaz az EU hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen intézményi reformokra, például a minősített többségű döntéshozatal kiterjesztésére, vagy a közös külügyminiszteri poszt létrehozására koncentráló) szöveggel váltsák fel. A francia politikus a Barrosóval folytatott megbeszélés után tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy az "egyszerűsített szerződés" az egyetlen lehetséges megoldás, s az eredeti alkotmány megőrzése nem jöhet szóba. Hozzátette: az a prioritása, hogy az egy hónap múlva esedékes következő EU-csúcs sikeres legyen, s ez akkor minősül majd annak, ha a 27 tagállam elfogadja, hogy egyszerűsített, kevés paragrafusból álló szerződésre van szükség. (Az EU soros elnöke, Angela Merkel német kancellár már hónapok óta folyamatos egyeztetést folytat a tagállamokkal, hogy a júniusi brüsszeli csúcson sikerüljön megállapodásra jutni az uniós alkotmány ügyében követendő menetrendről, azaz nagy vonalakban meghatározni, milyen részeket lehet megmenteni a korábban kidolgozott szövegből, s milyen szakaszokat kell újratárgyalni.)

Barroso ugyanezen a brüsszeli sajtótájékoztatón úgy vélte: a Sarkozy által felvetett elképzelés körül valóban kezd konszenzus kialakulni az EU-ben, s ő maga is támogatja az egyszerűbb, összefogottabb szerződés gondolatát. Ugyanakkor figyelmeztetett: mindebben van veszély is, az, hogy esetleg csökkentik az ambíciókat, márpedig ezzel ő nem értene egyet. "Én a politikai együttműködésen alapuló, hatékonyabb, legitimebb, a nemzetközi színtéren is koherensebb Európa pártján állok" - mondta az EU-bizottság vezetője, hozzátéve: ami számára a lényeg, az az, hogy fokozzák Európa cselekvési képességét.  

Sarkozy egyébként a sajtótájékoztatón számos más kérdésben is kifejtette álláspontját, vissza-visszatérően hangsúlyozva: ő az őszinte beszéd híve. Így például egyértelműen elutasította, hogy az Európai Parlament székhelyét megváltoztassák, s a hatékonyság, no meg a takarékosság jegyében Strasbourgból teljes egészében Brüsszelbe költöztessék a testületet. Az euró, s az Európai Központi Bank (EKB) ügyében (a kampány során Sarkozy gyakran bírálta a közös pénz túl magas árfolyamát, s a frankfurti testület ezzel kapcsolatos, szerinte elhibázott politikáját) most azt mondta: ő tiszteletben tartja az EKB függetlenségét, de neki is joga van elmondani véleményét az árfolyamokról és a monetáris politikáról. Törökország EU-csatlakozásáról pedig azt mondta, hogy nem változott meg a véleménye, azaz továbbra is ellenzi ezt a lehetőséget, de egyelőre nem látja értelmét e kérdés hivatalos felvetésének, hiszen ez ma még nem időszerű, s egyébként is az EU-nak van épp elég megoldandó problémája.  

A francia államfő egyébként rögtön Brüsszelbe érkezése után megbeszélést folytatott Guy Verhofstadt belga miniszterelnökkel. A tárgyalásról annyi szivárgott ki, hogy mindketten egyetértettek: az eurózónát a foglalkoztatás és a növekedés előmozdítása érdekében hatékonyabb irányítással, egy "valóságos gazdasági kormánnyal" kell felruházni. Ez a szakértők szerint azt jelenti, hogy növelni kellene az eurózóna pénzügyminisztereiből álló, s rendszeresen tanácskozó testület, az Eurogroupe jogosítványait, s ezzel kiegyensúlyozni az EKB hatalmát, mert ez utóbbi sokak szerint túlzottan az infláció visszaszorítására koncentrál, háttérbe szorítva a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés követelményeit.

(MTI)