A Mol bővítené az Ukrajnából Magyarországra érkező Testvériség gázvezetéket – erősítette meg lapunk információit Somlyai Dóra, az olajtársaság belföldi kommunikációs igazgatója. Szakértők szerint erre azért van szükség, mert 2010-ig fel kell tölteni az akkorra létesítendő stratégiai föld alatti tározót. (A bővítés a kommunikációs igazgató szerint törvényi kötelességük.) 2008-ban várhatóan a gázpiac is megnyílik, ami csupán egy elv lesz mindaddig, amíg a leendő eladók nem tudnak maguknak a tényleges versenyhez elegendő csőkapacitást lekötni a szállításhoz.

A nyilvánosság előtt hangoztatott leendő vezetéktervek, az Ukrajnát délről elkerülő Kék áramlat, a Kaszpi térség gázforrásaira alapozó Nabucco, illetve a horvát Krk szigeti gázlefejtő viszont ekkorra már bizonyosan nem készül el. (Somlyai Dóra szerint ezek „aligha valósulhatnak meg 2015 előtt”.) Annak ellenére, hogy a várható többletigény évente csak 2-3 milliárd köbméterre tehető (a jelenlegi országos fogyasztás 14 milliárd köbméter), műszaki okokból elképzelhető, hogy az új vezeték áteresztőképessége akár 10 milliárd köbméter is lehet. A kommunikációs igazgató szerint a vezetéket a csúcsigényekre tervezik, de ennél általában bizonyosan kevesebbet szállítanának.

Az elképzelés a másik három tervnél nagyságrendekkel olcsóbban valósítható meg, mivel ehhez csak belföldön kell vezetéket bővíteni. A hozzánk érkező vonal ugyanis csak egy leágazása a nagyobb, Oroszországból kiinduló vezetéknek, amely áteresztőképessége még bőven kibírja az itteni bővítést. Szakértői számítások szerint a fejlesztés néhány 10 fillérrel emelné meg a hazai gázárat. (Ez most mintegy 100 forint, amiből a szállítás körülbelül négy forintot tesz ki.)

Az elképzelés azért vet fel mégis kérdéseket, mert Oroszország, a magyar kormány és az Európai Unió - különböző hangsúlyokkal bár, de - mindeddig Ukrajna elkerülésével képzelték el a jövőbeni többletigények kiszolgálását. Az erről folyó tervezgetésnek elsősorban a tavaly év eleji gázkrízis adott nagyobb lendületet. Noha a legutóbbi télen Ukrajna tartotta a szavát, és semmiféle szállítási bonyodalom nem adódott, az érintett országok máig nem hozakodtak elő az ukrajnai vezetékek bővítésének - amúgy logikus - gondolatával. Ennek megfelelően a gázvezeték-építések alapvetően gazdasági-műszaki feladata ma már a nagypolitika kedvenc témái közé tartozik.

A várható belföldi igénynövekedés miatt az idő ugyan sürget, ám az "ukrán terv" elvileg nehezíti az elképzelt másik három vezeték jövőbeni kihasználását. (Amin szakértők jelenleg is egymásnak homlokegyenest ellentmondó érvekkel vitatkoznak.) Egy forrásunk szerint az ukrán betáplálás bővítése alapvetően nem veszélyezteti a három másik tervet, mert döntően a belföldi igények kielégítésére szolgálna. A Kék áramlat, a Krk-terminál és a Nabucco pedig (már ahogy nálunk tervezik) rajtunk keresztül elsősorban nyugat-európai szállításokat végezne, amiből nekünk főként tárolási és tranzitbevételünk származhat. Ráadásul technikai okokból az Ukrajnából érkező gázt nehezebb Ausztria felé továbbítani. (A hazai vezetékrendszer egyetlen nyugati csatlakozási pontja az ottani Baumgartennél van. Ezen jelenleg befelé áramlik a fűtőanyag, de az irány megfordítható.)

A 2011-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tervezett gázerőművéhez egy 3-4 milliárd köbméter kapacitású közvetlen gázvezetéket építene Ukrajnából Magyarországra az Emfesz Kft. - tudtuk meg Góczi István ügyvezetőtől. A szintén ukrán hátterű társaság így egy már meglévő, vele egy csoportba tartozónak mondható tározóból vételezne számára kedvező áron gázt. A saját vezeték révén ráadásul tranzitdíjat sem kellene fizetnie. A szakasz üzemeltetésére a jövőben a Molt szeretnék felkérni - közölte. A jelenlegi piacon a szabályozók a Mol Földgázszállító Zrt.-nek biztosítanak gyakorlatilag teljes monopoljogot. A piac tervezett felszabadításával ezt - a megfelelő műszaki-egyensúlyi feltételek fenntartása mellett - elvileg bárki más is végezheti.