Jé, korong!

Úgy tűnik, itthon is reneszánszát éli a bakelit: ismét lehet megfizethető árú lemezjátszót kapni, az eladások nőnek, a vállalkozó szellemű bakelitrajongók pedig újra szeretnék indítani a hazai lemezgyártást. Sőt. Kiadóalapításon is gondolkodnak.

- Úgy két éve egy baráti társaságban beszélgettünk a bakelit előnyeiről (azon kívül, hogy sajátos hangzása, "lelke" van, például arról is, hogy ezt nem lehet hamisítani), és úgy tapasztaltuk, lenne igény erre a hanghordozóra - mondja Beke G. László, akiben felmerült egy lemezgyár létrehozásának gondolata. - Utánajártunk egy kicsit, és kiderült, hogy itthon több tízezer gyűjtő van, külföldön pedig az elmúlt években is népszerű volt a bakelit. Tárgyaltunk például egy francia zenei producerrel, úgyhogy Franciaországba is tudnánk lemezeket exportálni.

A bakelitlemez valójában nem is bakelit - erre a látszólagos ellentmondásra a lemez története ad választ. Az Edison hangrögzítő berendezésének továbbfejlesztett változatában lévő lapos, kerek, nehéz, törékeny, alig három-négy percnyi zene tárolására alkalmas korong a ma bakelitként ismert lemez őse. A múlt század közepén fejlesztették ki az oldalanként húszpercnyi zene tárolására alkalmas, eleinte bakelitből készített mikrobarázdás lemezt, amely még mindig nagyon törékeny volt. Ekkor kezdték el a PVC egyik speciális vegyületét is használni: az új anyag kiszorította a bakelitet, de a név megmaradt. Legalábbis Magyarországon, mert külföldön a lemezt "vinyl"-nek hívják (a polivinil-kloridból).
Ennek egyelőre egyetlen akadálya van: nem találnak gyártósort. Az elmúlt két évben megpróbálták kideríteni, mi lett az egykori dorogi, sőt a volt jugoszláviai és szófiai üzem gépeivel, de azon kívül, hogy valahol az egykori FÁK országaiban landoltak, nem jutottak eredményre. Még Kanadában is felkutattak egy bezárt gyárat, annak a gépeit viszont százfelé vitték. Így egyelőre nem tudnak továbblépni, pedig már lenne hangstúdió, borítókat előállító cég, és telephelyet is találtak.

 

Külföldön valóban sokkal keresettebb volt a bakelit az elmúlt években, mint itthon. Bár a növekedés üteme talán megtorpant, de a népszerűség tagadhatatlan. Az európai nagyvárosokban (Londonban, Párizsban) található Virgin Megastore-ok alapkínálata közé tartozik a bakelitlemez: régi klasszikusoktól kezdve a legkurrensebb kiadványokig szinte mindent megvehetünk ebben a verzióban, az újdonságokat még csicsázzák is: Gwen Stefani legutóbbi albuma például átlátszó lemezen és tokban jelent meg. Angliában reneszánszukat élik a kislemezek: az összes új indie-sláger megjelenik ezen a hanghordozón. Németországban az MTI sajtóadatbankjának adatai szerint három éve nagyjából tíz kisebb cég gyártott bakelitet, a kilencvenes évek közepe óta egyre többet: 1995-1997 között évente 400 ezret, 2002-ben már 900 ezret.

Bár Magyarországon nem lehet ilyen imponáló számokat találni, a tendencia ma már nálunk is biztató. A hivatalos Mahasz-statisztika szerint a 2004-es 581 eladott példány 2006-ra 4970-re nőtt. Ebben a számsorban viszont nincs benne az összes hazai lemezbolt, amelyek közül jó néhány szakosodott bakelitre. Hiányzik belőle például a budapesti Deep, amelynek vezetője, Katona Gábor szerint egyre növekvő kereslet mellett tavaly körülbelül negyvenezer új bakelitet adtak el - a gyűjtők mellett elsősorban DJ-k vásárolnak náluk. A külfölddel összehasonlítva szerényebb számok nem csak annak tudhatók be, hogy kisebb ország vagyunk. A különbség kereshető oka az árakban is: míg az említett új kislemezeket Londonban gyakran 1 fontért (kb. 380 forint) árulják, itthon egy maxi 2000-3000 forintba kerül, egy nagylemez pedig még többe. Ennél is nyomósabb ok lehet, hogy amíg külföldön a slágerlisták első húsz helyezettje általában megjelenik maxibakeliten, addig nálunk ez már nem divat.

Éppen ezért gondolkodik egy vinileket megjelentető kiadó létrehozásán Katona Gábor, és már egy németországi partnert is talált: így a magyar művészek lemezei nemcsak itthon, hanem Európa-szerte is kaphatók lennének.

Dorogi korongok. Ez még a régi lemez
Dorogi korongok. Ez még a régi lemez
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.