Jé, korong!
- Úgy két éve egy baráti társaságban beszélgettünk a bakelit előnyeiről (azon kívül, hogy sajátos hangzása, "lelke" van, például arról is, hogy ezt nem lehet hamisítani), és úgy tapasztaltuk, lenne igény erre a hanghordozóra - mondja Beke G. László, akiben felmerült egy lemezgyár létrehozásának gondolata. - Utánajártunk egy kicsit, és kiderült, hogy itthon több tízezer gyűjtő van, külföldön pedig az elmúlt években is népszerű volt a bakelit. Tárgyaltunk például egy francia zenei producerrel, úgyhogy Franciaországba is tudnánk lemezeket exportálni.
Külföldön valóban sokkal keresettebb volt a bakelit az elmúlt években, mint itthon. Bár a növekedés üteme talán megtorpant, de a népszerűség tagadhatatlan. Az európai nagyvárosokban (Londonban, Párizsban) található Virgin Megastore-ok alapkínálata közé tartozik a bakelitlemez: régi klasszikusoktól kezdve a legkurrensebb kiadványokig szinte mindent megvehetünk ebben a verzióban, az újdonságokat még csicsázzák is: Gwen Stefani legutóbbi albuma például átlátszó lemezen és tokban jelent meg. Angliában reneszánszukat élik a kislemezek: az összes új indie-sláger megjelenik ezen a hanghordozón. Németországban az MTI sajtóadatbankjának adatai szerint három éve nagyjából tíz kisebb cég gyártott bakelitet, a kilencvenes évek közepe óta egyre többet: 1995-1997 között évente 400 ezret, 2002-ben már 900 ezret.
Bár Magyarországon nem lehet ilyen imponáló számokat találni, a tendencia ma már nálunk is biztató. A hivatalos Mahasz-statisztika szerint a 2004-es 581 eladott példány 2006-ra 4970-re nőtt. Ebben a számsorban viszont nincs benne az összes hazai lemezbolt, amelyek közül jó néhány szakosodott bakelitre. Hiányzik belőle például a budapesti Deep, amelynek vezetője, Katona Gábor szerint egyre növekvő kereslet mellett tavaly körülbelül negyvenezer új bakelitet adtak el - a gyűjtők mellett elsősorban DJ-k vásárolnak náluk. A külfölddel összehasonlítva szerényebb számok nem csak annak tudhatók be, hogy kisebb ország vagyunk. A különbség kereshető oka az árakban is: míg az említett új kislemezeket Londonban gyakran 1 fontért (kb. 380 forint) árulják, itthon egy maxi 2000-3000 forintba kerül, egy nagylemez pedig még többe. Ennél is nyomósabb ok lehet, hogy amíg külföldön a slágerlisták első húsz helyezettje általában megjelenik maxibakeliten, addig nálunk ez már nem divat.
Éppen ezért gondolkodik egy vinileket megjelentető kiadó létrehozásán Katona Gábor, és már egy németországi partnert is talált: így a magyar művészek lemezei nemcsak itthon, hanem Európa-szerte is kaphatók lennének.