Prága ismerni akarja, amit a hatalmas, X hullámhoszszon működő, 3000-3500 kilométer távolságig ellátó amerikai radar érzékel, azaz a cseh katonai képernyőkön is a visszaverődő radarhullámok rajzolta képet. A második, jelenleg is folyó tárgyalássorozat keretében nemcsak a technikai, hanem jogi szabályzási keretekről van szó. Ezt jelzi, hogy az amerikai küldöttséget John C. Rood, a washingtoni külügyminisztérium nemzetközi biztonsági, fegyverzet-ellenőrzési ügyeket kezelő miniszterhelyettese vezeti.

Az Irán felől feltételezetten érkező rakéták elleni elhárító rendszer 2011-2012 körül válik működőképessé. Addigra az amerikai számítások szerint Irán kifejleszti a közepes hatótávolságú rakéták új családját, amely képes lesz egész Európa területét elérni (és talán ezen rakétákra telepíthető atomrobbanófejeket is elő tud állítani). 2011 körül telepítik a Lengyelországban lévő silókba a 26 tonna súlyú, több lépcsős, robbanófej nélküli tíz elfogórakétát.

A hét elején tartott cseh- lengyel államfői találkozón megállapodtak, hogy a rakétapajzs ügyében folytatott kétoldalú (cseh-amerikai, illetve lengyel-amerikai) tárgyalások folyamán egyeztetik álláspontjukat. Azaz párhuzamosan elindul egy harmadik, lengyel- cseh tárgyalássorozat is. Ezt képviselik a holnap kezdődő közép-európai államfői találkozón, amelyen a németek is részt vesznek, akiknek más véleményük van a rakétapajzstervek megvalósításáról.

Washington 2004 óta keresi a lehetőséget, hogy Kelet-Közép-Európában radar-, illetve elfogórakéta-rendszert telepítsen. Ennek keretében három éve amerikai szakértői küldöttség tárgyalt Budapesten is, de Magyarországot később az amerikaiak törölték a lehetséges helyszínek listájáról.

Viszont tartalékmegoldásként felvették Nagy-Britanniát, ahol Fylingdale-ben amúgy is működik az USA-t egy meglepetésszerű interkontinentális ballisztikus rakétatámadásra figyelmeztető (BMEWS) óriás radar.