Katalinnak 24 ezer forintot kellett kifizetnie, hogy gyermeke öt napot tölthessen egy erdei iskolában. Igaz, a részvétel nem volt kötelező, de mivel tanítási időben zajlott a kirándulás, gyermeke nem maradhatott volna ki az iskolából: a párhuzamos osztályba kellett volna járnia egy hétig. Ott viszont egészen más tankönyvekből tanulnak a diákok. Katalin így inkább az erdei iskolát választotta, bár az összeg kifizetése nem volt egyszerű.

Az erdei iskola helyszíne - bár a neve erre utal - nem feltétlenül az erdő, legkevésbé pedig bármiféle iskola: lehet vízparton, a hegyekben vagy falusi környezetben is. A vidéki diákok számára Budapest is eltér a megszokott környezettől, így a fővárosban is vannak erdeiiskola-helyszínek. A program célja, hogy a diákok testközelből ismerjék meg az adott környezetet: érdeklődésüket így könnyebb fölkelteni, s gyorsabban is tanulnak, mint a tankönyvekből.

A négy-öt napos programért általában nem kérnek olyan magas összeget, mint Katalintól, de 15-17 ezer forintot biztosan fizetni kell. Pedig az erdei iskoláért (és az osztálykirándulásért) a közoktatási törvény 2003-as módosítása óta nem lehet pénzt kérni a szülőktől. Kivéve, ha az nem szerepel az iskola pedagógiai programjában, vagyis nem kötelező, az ott tanultakat pedig nem kérik számon a diákoktól.

Az iskolafenntartó önkormányzatoknak azonban nincs pénzük az osztályonként akár félmillió forintra is rúgó programokra, így többségük a kézenfekvőbb megoldást választja: inkább kihagyja pedagógiai programjából az erdei iskolát.

A törvénymódosítás után már egy-két évvel érezhető volt ez - az egyébként nem kívánt - hatás: húsz százalékkal csökkent az erdei iskoláztatásban részt vevő diákok száma. - Az állami támogatások 2006-os elapadása óta pedig újabb húsz százalékkal kevesebben vesznek részt a programokban - mondja Vermes Zoltán, a Szövetség az Erdei Iskolákért Közhasznú Szervezet elnöke.

Tavaly ugyanis megszűnt az az oktatási minisztériumi pályázati támogatás, amelynek köszönhetően akár tízezer forinttal is csökkenteni tudták a nyertes iskolák az egy diákra jutó költségeket. Pedig az oktatási kormányzatnak régóta deklarált célja, hogy minden diák jusson el legalább egyszer egy erdei iskolába.

- Ma már a korábbi 150 ezer helyett évente csak mintegy 70 ezer diák vesz részt a programban. Az oktatási tárcánál ígérik ugyan, hogy a második nemzeti fejlesztési terv keretében lesz "pályázati pénz az erdei iskolára", Vermes Zoltán azonban azt mondja: uniós támogatást valóban lehet nyerni, de csak az erdei iskolát rendező szervezetek pályázhatnak, és ők is csak infrastruktúra-fejlesztésre. Maguk az iskolák nem kaphatnak tehát pénzt arra, hogy diákokat olcsóbban vigyenek el ezekre a programokra.

Néhány iskolában a magas költségeket úgy próbálják enyhíteni, hogy a tanév során részletekben szedik be az erdei iskola árát.

A Poly-Ver Utazási Iroda szeptembertől áprilisig ingyen lát vendégül a Pilisben lévő klastrompusztai turistaházában évente 800 diákot. Pályázati úton elsősorban a hátrányos helyzetű térségek iskoláit választják ki. A cél, hogy olyanok jöjjenek, akik még nem voltak, s mindenki lehetőséget kapjon legalább egyszer az erdei iskolára.

\'Iskola\' a Mecsekben