A múlt héten a rendészeti miniszter, illetve az országos és a budapesti főkapitány távozását szabta feltételül a Fidesz, hogy folytatódhassanak a rendőrség és a határőrség összevonásáról szóló ötpárti tárgyalások. Mindez megtörtént, de nem bizonyult elégnek. A schengeni, a teljes integrációt lehetővé tevő - kivétel nélkül minősített többséget igénylő - törvénymódosítások tegnap megkezdett általános vitáján Lázár János, a legnagyobb ellenzéki párt vezérszónoka ugyanis újabb követeléssel állt elő. A kormány előbb szerezze vissza az utóbbi napok rendőrségi botrányai miatt szertefoszlott közbizalmat, és utána visszatérnek a tárgyalóasztalhoz - szögezte le. Hogy a kabinetnek ezért pontosan mit kellene tennie, nem derült ki, mert a politikus csupán egyetlen konkrétumot mondott: a kormány legalább a polgárok fizikai biztonságát garantálja.

Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke - a testület kisebbségi álláspontját ismertetve - még meszszebb ment. Amíg a múlt őszi atrocitásokat nem vizsgálják ki, és nem nevezik meg a felelősöket, nem támogatják az egyeztetés folytatását - jelentette be. Szerinte az utóbbi napok botrányai egyenesen következnek a tavalyi eseményekből. Balog ugyanakkor hangsúlyozta: nem az összevonás ellen vannak, mert az ehhez szükséges alkotmánymódosításra a bizottság ellenzéki tagjai is igent mondtak. A szabad demokrata Hankó Faragó Miklós viszont azt hangsúlyozta: rossz nyomon jár, aki a kialakult helyzetet arra használja, hogy újabb követelésekkel álljon elő.

Miközben hétfőn még heves vita folyt a "rendőrbűnözésről", tegnap üres padsorok előtt ismertette expozéjában az összevonásról szóló javaslatokat Kondorosi Ferenc igazságügyi és rendészeti államtitkár. A schengeni térséghez való csatlakozás után, 2008. január 1-jétől a mintegy 2200 kilométernyi államhatár több mint felén megszűnik a határőrizet, és ezzel olyan mértékben alakulnak át a határőrség feladatai, hogy azokat a két rendvédelmi szerv integrációja után létrejövő egységes szervezetnek kell ellátnia - hangsúlyozta.

Kondorosi szerint az összevonás belső megújulást hozhat, az ésszerűbb struktúra működtetése során jelentkező megtakarítást pedig fejlesztésekre fordíthatják. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a határőrség megőrizhesse viszonylagos önállóságát és identitását. Tény, hogy az előterjesztés szerint a határőrség "egyenrangú szolgálati ágként tagozódik be", ám a törvénycsomag elfogadásával még a határőr fordulatot is kiiktatnák a magyar joganyagból.

A határőröket az ellenzék is félti. Lázár szerint ez a jól működő szervezet semmiképpen sem lehet az integráció vesztese, ezért a Fidesz csak akkor támogatja az öszszevonást, ha az állomány valamennyi tagja tovább dolgozhat. Balog Zoltán pedig attól óvott, hogy a Rebisz állományába kerüljenek határőrök, mert azt végképp elleneznék.

Az integrációt tegnap elvileg senki nem utasította el - a KDNP vezérszónoka még nem ismertette pártja álláspontját -, de kérdéses, hogy miként lehet eleget tenni a Fidesz kívánságainak. Egyelőre problémás a független rendészeti panasztestület sorsa is. Azt, hogy szükség van a civil kontrollra, senki nem vitatta, ám az új szervezet tagjainak kinevezési rendjéről - a miniszterelnök, a köztársasági elnök vagy a parlament delegálja-e őket - és hatásköreiről megoszlanak a vélemények.

Határátkelés Ausztriába - még ellenõriznek