A lap keddi száma szerint az észak-atlanti szövetség számára nagy dilemma, hogy miképpen válaszoljon, egyáltalán reagáljon-e az észt kormány, bankok és újságok weboldalai ellen indított támadásokra. Az internetes merénylők kilétét nem lehet bizonyítani, a Post ezért óvatosan fogalmaz, mindenesetre azt ecseteli feltételes módban, hogy talán Oroszország teszteli a NATO-t, mennyire elkötelezett új tagjai védelmében.

A lap szerint a NATO számára azért jelentenek fontos dilemmát az észt intézmények szerverei elleni tömeges internetes támadások, mert alapszabályzata szerint az egyik tagja elleni katonai támadás a szövetség egésze elleni támadással ér fel. De vajon katonai támadás történt-e?

Az észt kormány az oroszokat, sőt, egyenesen a Kremlt sejti az internetes attak mögött, amely azután kezdődött, hogy az észt hatóságok április végén áthelyeztek egy szovjet hősi emlékművet és a szovjet katonák maradványait Tallinn központjából egy temetőbe a főváros mellett, ami az észt-orosz viszony megromlásához vezetett.

A nyugati mérce alapján is fejlett internetes kormányzást és közigazgatást kiépítő Észtországot - ahol az emberek már a neten adóznak, szavaznak, veszik igénybe a banki szolgáltatásokat és a kormányülésekre minden miniszter laptoppal érkezik - érzékenyen érintette a támadás.

A The Washington Post szerint a klasszikus terrorizmussal szemben az effajta modern virtuális támadások fő jellemzője a névtelenség. S bár egyes támadásokat mintha az orosz elnöki adminisztráció számítógépeiről indítottak volna, más támadások állítólag Brazíliából és Vietnamból indultak. Tallinn tartózkodik attól, hogy közvetlenül az orosz kormányt vádolja.

A Post szerint arról lehet szó, hogy Oroszország teszteli, mennyiben készült fel a NATO egy virtuális háborúra és legújabb, leggyengébb tagjainak védelmére. Egyes elemzők szerint az internetes támadássorozat csak a legutóbbi a Moszkva által alkalmazott nyomásgyakorlási eszközök sorában a diplomáciai támadások, az olajvezetékek és a kereskedelmi embargók mellett.

A válaszok kiderítésére és a legközelebbi esetleges támadásra való felkészülés jegyében a NATO "csöndben", a Pentagon pedig ha lehet, "még nagyobb csöndben" küldte el szakértőit a balti államba.

(MTI)