Korábban a rendészeti miniszter, illetve az országos és a budapesti főkapitány távozását szabta feltételül a Fidesz, hogy folytatódhassanak a rendőrség és a határőrség összevonásáról szóló ötpárti tárgyalások. Mindez megtörtént, de nem bizonyult elégnek.

A schengeni, teljes integrációt lehetővé tevő – kivétel nélkül minősített többséget igénylő – törvénymódosítások tegnap megkezdett általános vitáján Lázár János, a legnagyobb ellenzéki párt vezérszónoka ugyanis újabb követeléssel állt elő. A kormány előbb szerezze vissza ez utóbbi napok rendőrségi botrányai miatt szertefoszlott közbizalmat, és utána visszatérnek a tárgyalóasztalhoz – szögezte le.

Hogy a kabinetnek ezért pontosan mit kellene tennie, nem derült ki, mert a politikus csupán egyetlen konkrétumot mondott: a kormány legalább a polgárok fizikai biztonságát garantálja. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke – a testület kisebbségi álláspontját ismertetve – még messzebb ment.

Amíg a tavaly őszi atrocitásokat nem vizsgálják ki, és nem nevezik meg a felelősöket, nem támogatják az egyeztetés folytatását – jelentette be. Szerinte az utóbbi napok botrányai egyenesen következnek a tavalyi eseményekből. Balog ugyanakkor hangsúlyozta: nem az összevonás ellen vannak, mert ez ehhez szükséges alkotmánymódosításra a bizottság ellenzéki tagjai is igent mondtak.

A szabaddemokrata Hankó Faragó Miklós viszont azt hangsúlyozta: rossz nyomon jár, aki a kialakult helyzetet arra használja, hogy újabb követelésekkel álljon elő. Miközben hétfőn még heves vita folyt a „rendőrbűnözésről”, tegnap üres padsorok előtt ismertette expozéjában az összevonásról szóló javaslatokat Kondorosi Ferenc igazságügyi és rendészeti államtitkár. A schengeni térséghez való csatlakozás után, 2008. január 1-jétől a mintegy 2200 kilométernyi államhatár több mint felén megszűnik a határőrizet, és ezzel olyan mértékben alakulnak át a határőrség feladatai, hogy azokat a két rendvédelmi szerv integrációja után létrejövő egységes szervezetnek kell ellátnia – hangsúlyozta az államtitkár.

Kondorosi szerint az összevonás belső megújulást hozhat, az ésszerűbb struktúra működtetése során jelentkező megtakarítást pedig fejlesztésekre fordíthatják. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a határőrség megőrizhesse viszonylagos önállóságát és identitását.

Tény, hogy az előterjesztés szerint a határőrség „egyenrangú szolgálati ágként tagozódik be”, ám a törvénycsomag elfogadásával még a határőr fordulatot is kiiktatnák a hatályos magyar joganyagból. A határőröket az ellenzék is félti. Lázár szerint ez a jól működő szervezet semmiképpen nem lehet az integráció vesztese, ezért a Fidesz csak akkor támogatja az összevonást, ha az állomány valamennyi tagja tovább dolgozhat.

Balog Zoltán pedig attól óvott, hogy a Rebisz állományába kerüljenek határőrök, mert azt végképp elleneznék. Az integrációt tegnap elvileg senki nem utasította el – a KDNP vezérszónoka még nem ismertette a párt álláspontját –, de kérdéses, hogy miként lehet eleget tenni a Fidesz kívánságainak. Egyelőre problémás a független rendészeti panasztestület sorsa is. Azt, hogy szükség van a civil kontrollra, senki nem vitatta, ám az új szervezet tagjainak kinevezési rendjéről – a miniszterelnök, a köztársasági elnök vagy a parlament delegálja-e őket – és hatásköreiről megoszlanak a vélemények.