A kutatók a megnövekedett energiafogyasztásra és a szénnek az energiatermelésbe való fokozott bevonására vezették vissza a riasztó mértékű emelkedést. Megállapították, hogy elsősorban a fejlődő országok felelősek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséért - 2004-ben az emelkedés 73 százalékát a kevésbé fejlett országok idézték elő -, de még így is csak a világ összkibocsátásának 40 százalékáért felelnek, a légkörbe jutó széndioxid 60 százalékát a fejlett országok termelték.

"Noha tudományos körökben egyetértés van arról, hogy a széndioxid-kibocsátás hatással van az éghajlatra, sem a fejlett, sem a fejlődő országokban nem érzékelünk előrelépést a kibocsátás kezelése terén" - mondotta Chris Field, a Carnegie intézet az élőlények és a környezet viszonyával foglalkozó részlegének igazgatója, a dokumentum egyik fő szerzője. Mint hozzáfűzte, a világ nagy részén éppenséggel visszalépést tapasztaltak e téren.

Növekszik a szén-dioxid-kibocsátás az északi féltekén

Német kutatók műhold segítségével mérték meg a szén-dioxid-kibocsátást, és bizonyították, hogy az üvegházhatást kiváltó gáz koncentrációja növekszik a Föld északi felén. A Der Spiegel Online arról tudósít, hogy korábban csak fáradtságos munkával lehetett az atmoszférában mérni a szén-dioxid mennyiségének alakulását, brémai és kölni tudósok viszont most új eljárást dolgoztak ki arra, hogy a világűrből is mérjék a változásokat.

Michael Buchwitz és csapata egy szaklapban, az Atmospheric Chemistry and Physics Discussionban tette közzé tanulmányát. A szükséges mérések elvégzésére az Európai Unió környezetvédelmi célokat szolgáló műholdját, az Envisatot használták. A műholdon lévő műszer, a Sciamachy nevű úgynevezett képszkennelő abszorpciós spektrométer, amelyet a légkör feltérképezésére használtak, szállította a tudósoknak a szükséges adatmennyiséget. A német űrhajózási központ az elemzésekbe holland és belga partnereket is bevont. "Elemzésünk kimutatta, hogy a világűrből lehetséges a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségének nagyon csekély változását is mérni" - mondta Michael Buchwitz, aki szerint a növekedés évente mintegy fél százalékos. Egy ilyen viszonylag csekély változás a nagy időszaki változások miatt nehezen mérhető, hiszen a szén-dioxid mennyisége évszakonként ingadozik. A speciális szoftverek azonban a csekély növekedést is képesek kimutatni.

"A szén-dioxid mennyiségének műholdas mérésével nagyon fontos hiányosságokat lehet pótolni" - véli a professzor. "Az űrből származó adatokat ugyanis kombinálni lehet a földi mérőállomások, bóják, hajók és mérőballonok adataival. A tudósok így összességében sokkal pontosabb képet alkothatnak a Föld atmoszférájának összetételéről" - írja a Spiegel Online.

(forrás: MTI)