Tanácstalan jegybanktanács
Heten szavaztak tegnap az október óta nyolcszázalékos alapkamat tartása mellett, míg hatan csökkentést javasoltak. Egész pontosan öten negyed százalékpontos mérséklés mellett tették le voksukat, egy tag pedig fél százalékpontos vágást is elképzelhetőnek tartott volna. A monetáris tanács ülésén hétfőn délelőtt így - mint Simor András jegybankelnök a sajtótájékoztatón megfogalmazta - valóban "hosszú és alkotó" vita bontakozhatott ki a gazdasági és inflációs folyamatokról.
- Győzött az óvatosság - mondta lapunknak két elemző is, Trippon Mariann, a CIB Bank és Barcza György, a K & H szakértője. Kérdésünkre, vajon a monetáris tanácson belül kialakult két tábor véleménye miben különbözött egymástól, Simor András azt válaszolta, határozottan képviselték az eltérő nézeteket. Ezt viszont kevéssé tükrözi az ülésről kiadott közlemény, amely mintha ezt érzékeltetné, hogy a tanács nem látja világosan, milyen folyamatok bontakoznak ki - milyen hatás éri a gazdaságot a megszorító intézkedések miatt, miért volt a vártnál magasabb a gazdaság növekedési üteme az első negyedévben -, ezért aztán inkább nem lép.
A közlemény és a szintén tegnap kiadott inflációs jelentés ugyan azt hangoztatja, hogy az infláció irama a vártnál hosszabb idő alatt lassul a kívánt háromszázalékos szintre, de a költségvetési hiány az idén és jövőre is a tervezettnél erőteljesebben csökken, viszszaesik a lakossági fogyasztás, és a gazdasági növekedési üteme, gyenge a belső kereslet. Ráadásul - a februári inflációs jelentéshez képest - látványosan erősödött a forint, a friss tanulmány nem is 254, hanem 247,6 forintos euróárfolyamra alapozza új prognózisát. Az olaj persze közben drágult, de a nemzetközi pénzpiaci hangulat is javult, a forintbefektetések kockázati megítélésével együtt. Mindez arra utal a közgazdasági elemélet szerint, hogy a kormányzati megszorítások mellett egyre szigorodó kamatpolitika is érvényesül. Ezt egyébként közvetve érzékelteti az inflációs jelentés, amikor megrajzolja a Reuters elemzői felméréséből kibontakozó pályát, amely a második negyedévtől kezdődően a jövő év végéig hat százalékra karcsúsodó kamatot vetít előre.
A tanács üléséről kiadott közlemény szerint az infláció előrejelzését két körülmény nehezíti. Egyrészt az inflációs várakozások kedvezőtlenül rögzülhetnek, bár a fogyasztói árak úgy alakultak, ahogy a tagok várták. (Márciusban 9, áprilisban 8,8 százalék volt az ütem.) A bérek gyors növekedését ugyanakkor aggasztónak találják, még akkor is, ha a gazdaság fehéredése is meghúzódhat a háttérben. Ám, ezzel együtt, azt is lehetségesnek tartják, hogy a megszorítások miatt csökkenő kereslet a jelzettnél is nagyobb inflációcsökkenést okoz. Közben javul a külső egyensúly, kisebb a gazdaság külső finanszírozási igénye. Ezzel együtt a közlemény szerint "az irányadó kamat csökkentése csak akkor lesz lehetséges, ha a magasabb infláció irányába mutató kockázatok nagyobb bizonyossággal zárhatók ki". Ez a megfogalmazás azonban szükségképpen a hét tag által képviselt többség véleményét tükrözheti, hiszen hatan már most engedtek volna a kamatból.
A lapunknak nyilatkozó szakértők azért továbbra is úgy gondolják, a következő döntés kamatcsökkentés, kérdés, mikor. Trippon Mariann fenntartja azt a véleményét, hogy év végre az alapkamat hét százalékra süllyed. Barcza György pedig úgy véli, hogy a jegybank túlhangsúlyozza a béralakulás szerepét az inflációban. A tegnapi sajtóértekezleten Simor András mindenesetre azt mondta, hogy a vitában azt latolgatták, vajon a például a szolgáltatásokban emelkedő bérek kiválthatnak-e később árnövekedést, avagy a megszorítások következtében visszaeső lakossági kereslet ennek gátat szab.
A februári előrejelzéshez képest az MNB stábja által készített elemzés erre az évre 0,1 százalékponttal kisebb, 7,3 százalékos, jövőre 0,2 százalékponttal magasabb, 3,6 százalékos inflációt vár, 2009-re pedig most ad először prognózist, 2,9 százalékost. A gazdasági növekedés ütemét 2007-ben továbbra is 2,5 százalékra becsüli, 2008-ban 2,6 helyett 2,8 százalékra, míg 2009-ben 3,4 százalékra, vagyis alacsonyabbra, mint a kormány által kidolgozott konvergenciaprogram. A költségvetési hiány számai viszont kedvezőbbek: az idén, a GDP százalékában hat, jövőre négy, 2009-ben 3,5 százalék lehet a deficit, de persze láthatóak kockázatok is, például a 2009-es bevételeket illetően. Jövőre és azt követően élénkülhetnek a beruházások, lendületes marad az export, javul a folyó mérleg egyenlege.
Sem Simor, sem a közlemény, sem az inflációs jelentés nem tett említést arról, hogy az utóbbi napokban - a március közepe után kialakult erős szinthez képest -, kissé gyengült a forint. Az eurót pénteken 251 forint körül jegyezték, szemben az említett időszakra jellemző 246-247 forinttal. A kamatot tartó döntés után azonban ismét erősödött a magyar valuta, a kurzus 249 forint táján szilárdult meg estére.
