- A világpiacon a minőségi élelmiszer felértékelődésére kell az elkövetkező évtizedben felkészülni. Ezzel együtt a támogatások csökkenésére, megszűnésére, a piacvédelmi intézkedések visszaszorulására kell készülni - mondta egyebek mellett Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója egy hétfői, nemzetközi agrárpiaci kilátásokat taglaló konferencián. A főigazgató szerint az elkövetkező néhány esztendő a magyar növénytermesztők számára bőséget hoz. A megújuló energia termelése az egész világon átformálja a keresletet, s a gabonaforgalmi előrejelzések alapján biztosnak látszik az energiagabona európai piaca. A magyar termelők is arra számíthatnak, hogy akkor is maradnak a magasnak mondott árak, amikor - néhány év múlva - megszűnik a gabonaintervenció által diktált, tonnánkénti 100 euró körüli induló gabonaárszint. Az AKI - nemzetközi becslések alapján készített - előrejelzése szerint 2016-ban tartós, tonnánként 170-200 dolláros búza- és 130-150 dolláros kukoricaárra lehet felkészülni.

Udovecz Gábor a többséggel ellentétben úgy látja, hogy nem a bioüzemanyag-termelés jelenti a mezőgazdaság jövőjét, hanem az élelmiszer-előállítás. Nem érdemes hosszú távra berendezkedni a bioüzemanyag-gyártásban, mert a nagyobb területű országok még jelentős tartalékkal rendelkeznek, így ha az egész világon elterjedtebb lesz ez az energiaforrás, akkor ők veszik át a piacon a vezető szerepet. Példának az USA-t hozta fel. Idén 45 milliárd liter etanolt gyártanak a világon, ebből 38 milliárd liter az USA-ban készül, s csak 1,6 milliárd liter az Európai Unióban. (A világ biodízel-termelésében fordított a helyzet, Európa itt vezet 4,5 milliárd tonna éves termeléssel, míg az USA-ban csak 0,7 milliárd tonna alapanyag készül.) Ehhez azonban hozzá kell tenni azt is, hogy a cukornádból fajlagosan egy liter benzinnel egyenértékű üzemanyagot 19 dollárcentért lehet előállítani, míg gabonából 45-60 cent az átlagos költség. Vagyis a bioüzemanyag alapanyagát előállítóknak 7-8 évig jelenthet perspektívát és hektáronként 60-80 ezer forintos nettó jövedelmet az új iparágban való részvétel.

Az állattenyésztők nem ilyen évekre készülhetnek. Popp József, az AKI igazgatója szerint folytatódnak a jelenlegi trendek a világban. A világ húskereskedelmében exportőrként és importőrként csak néhány ország vesz részt, és ezek egyike sem Magyarország. Arra kell felkészülni, hogy hazánk külkereskedelmi mérlegében a sertés, a baromfihús és a tej elszámolásakor tartós lesz az import túlsúlya. Az igazgató szerint ezen a helyzeten csak jelentős technológiai és fajtaváltás segíthetne.