Bedobta a törülközőt az M5-ösön Kóka János. A gazdasági tárca tegnapi közleménye szerint legalábbis a szakminiszter korábbi állásfoglalása ellenére lemondott a főváros és a déli országhatár közti sztrádát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. részvényeinek kivásárlásáról, majd a teljes cég értékesítéséről. Ehelyett utasította az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t, hogy készítse elő a negyvenszázalékos állami üzletrész eladásának pályáztatását. Azt a lépést, amire akár tavaly szeptemberben is sort keríthetett volna.

Az AKA kivásárlására, majd továbbértékesítésére évekkel ezelőtt kidolgozott forgatókönyvet a hivatalos magyarázat szerint azért vetették el, mert bebizonyosodott: a lépéssorozat lebonyolítására kijelölt Kisalföld Autópálya Zrt. csak lassan tudná előteremteni az ügylet finanszírozásához szükséges forrásokat. A koncessziós társaság 900 millió eurós (240 milliárd forintos) hitelállományának átmeneti fedezésére szolgáló kölcsönök megszerzésének elhúzódása pedig "jelentősen és negatív irányban befolyásolná" a bonyolult lépéssorozattal elérhető többletbevételt.

Arra, hogy ez a számok nyelvén kifejezve pontosan mit jelent, egyelőre nincs válasz. Mindenesetre a korábbi számítások alapján annyi biztosnak látszik: az ÁAK 20-25 milliárd forintért adhat majd túl a negyvenszázalékos állami részvénycsomagon. Úgy tudjuk, hogy 21 milliárd forintot már a jelenlegi magánbefektetők is ajánlottak az állami autópálya-társaság kezében lévő üzletrészért. Emellett az előreláthatólag meghívásos pályázaton részt vevő hazai és nemzetközi befektetők az állami részvényhányad mellett a magánbefektetők részesedésének megszerzésére szóló opciós jogra is licitálhatnak majd. Ennek értékét a szakértők 5-10 milliárd forintra taksálják.

Az állami üzletrész eladásával így összességében a költségvetés 30-35 milliárd forintért száll majd ki az M5-ös üzemeltetéséből. Eközben a korábbi becslések szerint az AKA kivásárlása, majd egészben történő továbbértékesítése akár 40-45 milliárd forint hasznot is hozhatott volna a büdzsének. A gazdasági tárcánál ennek ellenére jelenleg úgy vélik: az állami üzletrész pályáztatása az elérhető legmagasabb bevételt biztosítja majd. Ha ez igazolódik, a közvetlen értékesítésen az állam egyáltalán nem vagy csak keveset veszít majd.

Más kérdés, hogy az AKA-ból való kiszállás eredeti forgatókönyve nem csak a közvetlen profitmaximalizálásra adott volna lehetőséget az államnak. Ennél fontosabb, hogy a társaság kizárólagos állami tulajdonba kerülése után a kormány átstrukturálhatta volna a céget. Márpedig a belső hozamelvárások leszállítása együtt járt volna az állam által évente fizetendő 92,5 millió eurós (25 milliárd forintos) rendelkezésre állási díj mérséklődésével is. Ami az AKA 2031-ben lejáró koncessziós időszakának végéig akár 150 milliárd forint megtakarítást is hozhatott volna a büdzsének.

A gazdasági tárca szerint mindenesetre kedvezőbb, ha az állami opciót minél előbb érvényesítik, a refinanszírozás megszervezését pedig az új tulajdonosokra bízzák. A tárca szerint a tranzakció így is hozzájárul majd az autópálya-üzemeltető piac többszereplőssé válásához.