A piaci konszenzus a kamatszint tartása volt, de az elemzők egy része nem zárta ki a kamatcsökkentés lehetőségét sem. Simor András, a jegybank elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta a tanácsban heten a kamattartás, öten 25 bázispontos csökkentés, egy tag 50 bázispontos csökkentés mellett szavazott. A monetáris tanács a jegybanki alapkamatot legutóbb október 25-i hatállyal emelte 25 bázisponttal 8 százalékra. Az alapkamat június óta 2 százalékponttal emelkedett, 6 százalékról 8 százalékra.

A testület az infláció jövőbeli alakulását övező nagyfokú bizonytalansággal indokolja az irányadó kamat szinten tartását. Hozzáteszik: az irányadó kamat csökkentése a forintbefektetések kedvező kockázati megítélésének fennmaradása esetén is csak akkor lesz lehetséges, ha a magasabb infláció irányába mutató kockázatok nagyobb bizonyossággal zárhatók ki.

A monetáris tanács értékelése szerint az infláció alakulását továbbra is jelentős, kétirányú kockázatok övezik.   Felfelé mutató kockázatok között említették az inflációs várakozások az árstabilitással nem összeegyeztethető szinten történő rögzülését, illetve a bérek gyors növekedését. A következő években a fiskális kiigazító lépések hatásának lecsengésével a gazdaság élénkülhet, és a növekedésben felerősödhet a belföldi kereslet szerepe - fűzi hozzá a testület.

Az államháztartási hiány kedvező alakulásának képét árnyalja az MT szerint, hogy a GDP-arányos bevételek hosszabb távon várható csökkenése miatt a későbbi célkitűzések teljesülését kockázatok terhelik. A költségvetés 2009-es kiadási előirányzatainak teljesüléséhez a konvergencia programban foglalt célkitűzéseket megalapozó intézkedésekre van szükség - állapítják meg.  Az ülés rövidített jegyzőkönyve június 8-án jelenik meg.

(MTI)