Elúszott közmű-privatizáció
Úgy tudjuk, a főváros szerint a tervezett 25,7 milliárdos vízdíjbevételhez képest aránytalanul nagy a gyakorlatilag csak a külföldi befektetőknek járó összeg, ezért a társaság üzleti tervét már kétszer is visszadobta a cég önkormányzati delegáltakból is álló igazgatósága (it) és felügyelő-bizottsága (fb). Szinte kizárt, hogy határidőre, azaz május 31-ig megegyezés szülessen, s még jó ideig eltarthat - az egyik megfogalmazás szerint - a "korántsem békés" alkudozás.
Úgy tűnik, a főváros új vezetése belátta a cég 1997-es privatizációjának fogyatékosságait, s elhatározta a folyamatosan támadott menedzsment- és szindikátusi szerződés felülvizsgálatát, legkésőbb 2008 júniusáig. Kérdés, mit szólnak ehhez a befektetők, s hogy egy radikális módosítás mennyire árt majd Budapest tőkevonzó képességének. Nem kis döntésről lesz szó, mivel az eredeti kontraktus 25 évre szól, a francia-német befektető nagyjából 17 milliárd forintot fizetett a részvények 25 százalékáért, plusz egy szavazatért, s ezért a menedzsmentjogokat is megkapta. (Hasonló konstrukcióban értékesítették 1997-ben a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-t is egy másik, szintén francia-német konzorciumnak.) Egyik informátorunk szerint a magánosításkor a főváros "a jelen érdekében lemondott a jövőről is, akkoriban nem az osztalék volt a fő kérdés, hanem az azonnali egyösszegű bevétel". Éppen ezért a mostani felülvizsgálat akár koalíciós vitához is vezethet az 1997-es privatizáció éllovasa, Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester és újdonsült városüzemeltetési helyettese, a szocialista Hagyó Miklós között.
Úgy tudjuk, Bella Balázs 2006 áprilisában azzal a megbízatással érkezett a vízművek igazgatóságának élére, hogy mindkét tulajdonosi kör számára elfogadható, de a főváros érdekeit sokkalta jobban figyelembe vevő szerződést készítsen elő. Megbízatása május 31-én jár le. A társaság május 25-i közgyűlésén minden bizonynyal folytatódnak a közműcégeknél megindult it- és fb-tagcserék. Míg Bella újbóli jelölése kérdéses, Haranghy Csaba vezérigazgató továbbra is élvezi a tulajdonosok bizalmát.
Csakúgy, mint ugyanebben a beosztásában Palkó György az FCSM-nél. Mindkét cégnél a befektető jelöli az operatív irányítást végző vezérigazgatót, a főváros pedig az igazgatóság elnökét. Megválasztásuk az előzetes egyeztetéseknek köszönhetően minden esetben zökkenőmentes. Habár Palkó György tagja az FCSM igazgatóságának is, szinte kizárt, hogy a cég május 25-én esedékes közgyűlésén "beemelnék" őt az elnöki székbe is. A két poszt összevonásától ugyanis - csakúgy, mint a vízműveknél - befolyása védelmében ódzkodik a főváros. Amúgy mindkét fél "kínosan ügyel a vezetői egyensúlyra".
A Palkó György iránti töretlen bizalom jórészt annak köszönhető, hogy aktív közreműködésével első körben sikerült megalkudni a - napokban a fővárosnál egyelőre csak szóban előterjesztett - üzleti tervről és az osztalékfizetésről. A külföldiek belátták: jelen helyzetben jobb elkerülni a konfrontálódást, bár a privatizációs szerződés alapján a befektetők a jelenlegi összegnél sokkal többet is kivihettek volna osztalékként.
Ez a meglepő aránytalanság egy sajátos, bonyolult osztalékképletnek köszönhető. A főváros ebben próbál most új utakat keresni, igaz, egyelőre csak a vízműveknél. Ennek oka, hogy Budapest az "FCSM-mel viszonylag jól jár".
