A közbizalom vészes apadása azonban kiterjed a rendőrség mellett az ügyészségre és bíróságra is, márpedig az egész igazságszolgáltatást nyilvánvalóan nem lehet leváltani. A mostanában napvilágra került, súlyosan bizalom-romboló ügyekért politikailag felelős politikai elitet (kormánypártit és ellenzékit egyaránt) csak a legközelebbi választáson lehet majd felelősségre vonni.

Addig azonban nem politikai lépésekre van szükség, hanem az ellenkezőjére: végre valóban politika-mentessé tenni az igazságszolgáltatást. (Nem is értem, Gyurcsány miért éppen egy pártrendezvényen jelentette be a tábornokok menesztését, ennél bármely más hely és alkalom jobb lett volna.)

Ha a most elzavart tábornokok helyébe ismét politikai összekötetések révén kerülnek más tábornokok, akkor más politikai erők ismét csak az alkalomra várnak, hogy támadják őket. Akkor az újaknak sem lesz elég erejük, sőt okuk sem, hogy normális rendőri etikát követeljenek.

Stabilizálni kell a politikailag független rendőrök fölötti szakmai és társadalmi kontrollt, anélkül, hogy bárki illetéktelenül beleüsse az orrát konkrét ügyekbe. És demilitarizálni is kell a „férfias” rendőrséget, hogy ne „harcosnak”, hanem a polgár megvédésével megbízott polgárnak tartsa magát. Első lépésként például meg kell szüntetni a katonai rangokat, és tudatosítani: a rendőrtisztviselő, még ha természetesen és szabályozottan használhat egyenruhát és fegyvert a munkavégzéshez, akkor is: civil. Ne tessenek megdöbbenni.

Normálisan a rendőr nem katona és nem csendőr, hanem civil, akit nem háborúra és tömegoszlatásra, hanem a törvények és a szabályok betartatására, azaz a jog védelmére képeznek ki és esketnek fel. Ha a rendőr jogot sért, akkor nem rendőr, hanem az ellenkezője. Ha a jog érdekében katonai vagy csendőri eszközöket alkalmaz, akkor megint nem rendőr. A rebiszesek helyes elnevezése, funkciójuk alapján: csendőr, kommandós, ilyesmi, de nem rendőr. A rendőr civilizálása – a szó mindkét értelmében – végre megszabadítaná mind a felsőbbségi, mind pedig a kisebbségi érzéstől a „zsarukat”, akiknek nem kell sem kemény fickóknak, sem puhányoknak lenniük, csak egyszerűen érvényesíteniük kell a törvényt. Tanuljanak több és jobb jogot, alakuljon ki minél fejlettebb jogérzékük, és az a tudat, hogy a rendőrség abszolút része a polgárságnak, amelyet szolgál és véd. Köztisztviselő, mint a pedagógus, az önkormányzati és a minisztériumi hivatalnok és az adószedő.

A depolitizálás és a demilitarizálás segítené a köztisztviselői és jogvédő ethosz meghonosodását. Ha a katonából lehet békefenntartót csinálni – ez is óriási szemléletváltás! - , akkor a rendőrökből sokkal könnyebb valódi jogrendfenntartót képezni.