Rendvédelem a kínpadon
Tegnap a Fővárosi Főügyészség a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) öt, szolgálatban elkövetett nemi erőszakkal gyanúsított munkatársának letartóztatását indítványozta a bíróságnak. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ma dönt az előterjesztésről. Valamennyi párt szükségesnek tartotta, hogy nyilatkozatban ítélje el a 21 éves Zsanett megerőszakolását.
A kormányfő együttérzéséről biztosította a rendőri visszaélések áldozatait, és azonnali intézkedésekre szólította föl a szakminisztert, aki bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy a jövőben akár 15 év szabadságvesztést is kaphasson, aki hivatalos eljárásban szexuális erőszakot követ el. Az SZDSZ a rendőrség átvilágítását, civil kontrolljának megteremtését sürgette. Az ellenzéki pártok a kormányt, illetve a kormányfőt tették felelőssé a helyzetért.
A Fidesz az összes illetékest, a minisztertől az országos, a budapesti rendőr-főkapitányig távozásra szólította fel, egyelőre hiába. A legnagyobb ellenzéki párt mindenesetre addig nem vesz részt a kétharmados rendőrségi törvény módosítását előkészítő vitán, amíg ők a helyükön maradnak. Az MDF egyelőre nem követel fejeket, de visszaállítaná a Belügyminisztériumot. Demszky Gábor főpolgármester nem írta alá a Rebisz idei, 35 milliós támogatásáról szóló szerződést, mivel „nem tudott szabadulni a gondolattól”, hogy esetleg éppen egy a főváros pénzéből vásárolt autóban erőszakoskodtak a 21 éves lánnyal a szolgálat munkatársai. Közben a rendőrség bejelentette: az év végéig újra felállítják a 2004-ben döntően pénzhiány miatt megszüntetett Mobil Ellenőrző Szolgálatot, és átvilágítják a belső ellenőrzés rendszerét – egyelőre csak a Rebisznél. A szaktárca azonban ennél többet akar.
A kriminológus attól tart, hogy „egy bátor nő karakán kiállása” olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely bár létezett, de eddig nem tudtunk vagy csak nem beszéltünk róla. Korinek László szerint félő, hogy korántsem elszigetelt jelenségről van szó.
