Csütörtökön, az ORFK másnapi sajtótájékoztatójának előkészítésekor a rendőrség vezetői még abban reménykedtek, hogy álrendőrök erőszakolták meg a Múzeum körúton igazoltatott, 21 éves Zsanettet. Ezért rendőrruha-bemutatóra hívták az újságírókat, hogy megmutassák, mi különbözteti meg a valódi és az álrendőrt. Bár már csütörtök este tudni lehetett, hogy Zsanett az egyik erőszaktevőt teljes bizonyossággal, a másikat nagy valószínűséggel azonosította, s mindketten a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) munkatársai, a péntekre meghirdetett divatbemutató nem maradt el.

Szabadfi Árpád dandártábornok, az országos rendőrfőkapitány általános helyettese később azt mondta: a rendőrség teljes személyi állománya elítéli azokat, akik ellen nemi erőszak és vesztegetés gyanújával nyomozást indított az ügyészség. - Elemi érdeke a rendőrségnek az ügy mielőbbi megoldása, függetlenül attól, hogy ál, vagy valódi rendőrök az erőszaktevők - mondta később. - Senki nem akarta eltussolni az ügyet. Szolgálati naplók és más dokumentumok alapján lényegében már a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka azonosította azt az öt rendőrt, akit később az ügyészség őrizetbe vett - folytatta.

Csütörtökön 45 rendőrt idéztek be a Budapesti Nyomozó Ügyészség Belgrád rakparti székházába. Ötös csoportokban állították őket Zsanett elé, aki több csoportból választotta ki a megerőszakolóit. Még este őrizetbe vették a fiatal nőt megerőszakoló két rendőrt, s három társukat, akik közül - a rendelkezésre álló információk szerint - egy figyelt, nehogy megzavarja valaki az aktust, a másik kettő pedig "csak" tétlenül várta, hogy a társaik "végezzenek".

Kiderült az is: azért ültek öten a rendőrautóban, mert a gépkocsizó járőrök felvették szolgálatban megfáradt gyalogos társaikat.

Az ügyészség arról tájékoztatott, hogy a rendőrök "érdemi védekezést terjesztettek elő", állításaik ellenőrzése még nem fejeződött be. Tagadják, hogy megerőszakolták volna Zsanettet, csak annyit ismertek el, hogy május 4-én éjszaka intézkedtek vele szemben.

A Fővárosi Főügyészség a nyomozás sikere érdekében indítványozta az öt gyanúsított előzetes letartóztatását. Erről a Pesti Központi Kerületi Bíróság szombat délelőtt hoz döntést.

Szabadfi Árpád bizottságot állított fel, amely a jövő héten megkezdi a Rebisz ellenőrzési rendszerének átvilágítását. Az év végéig újra megalakítják a Mobil Ellenőrző Szolgálatot, amelyet még 2004-ben - állítólag anyagi és létszámgondok miatt - szüntettek meg, s amely váratlan ellenőrzéseivel a közterületi rendőri korrupció egyik hatékony ellenszere volt.

Kondorosi Ferenc igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár tájékoztatása szerint a szaktárca hétfő délig várja az ORFK vezetőinek intézkedési tervét a rendőrök kiválasztási-felvételi rendjének átalakítására, az aktív állomány folyamatos biztonsági kockázati vizsgálatának kialakítására.

Petrétei József miniszter javasolni fogja a kormánynak a Btk. módosítását annak érekében, hogy a jövőben akár 15 év szabadságvesztéssel is lehessen büntetni az erőszakos közösülést, ha azt hivatalos eljárásban követik el. A ma érvényes szabályok szerint az a két férfi, aki elkövette az erőszakot az 5-10 éves büntetési skála magasabb végére, bűnsegédeik pedig öt év körüli szabadságvesztésre számíthatnak.

Arról, hogy a botránynak lesznek-e személyi konzekvenciái, sem a rendőrség, sem a szaktárca vezetői nem nyilatkoztak. A kormányon nagy a nyomás: az ellenzéki pártok a rendőri vezetés fejét követelik. Azt Szabadfi tábornok is elismerte: az ilyen és hasonló esetek megelőzésében döntő szerepük van a rendőrök munkáját közvetlenül irányító parancsnokoknak. Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a nemi erőszakkal vádolt, vagy a csütörtökön vesztegetés gyanújával őrizetbe vett, esetleg a Széna téri túszdráma után lopáson ért rendőr közvetlen feletteseivel szemben indul-e bármilyen vizsgálat. A rendőrség felső vezetésének felelősségét illetően Kondorosi azt mondta: ez egyelőre nem került napirendre.

"A rendőri vezetés évtizedes gyakorlata"

"A rendőri vezetés évtizedes gyakorlata is hozzájárult, hogy olyan sorozatos és súlyos jogsértéseket követnek el a rendőrök, mint amilyenekre az elmúlt időszakban fény derült" - írta a Magyar Helsinki Bizottság tegnapi közleményében. "Az, hogy a rendőri vezetők gyakran rutinszerűen megvédik jogszerűtlenül eljáró beosztottjaikat, nem folytatnak le pártatlan, alapos vizsgálatot jogsértés gyanúja esetén, valamint hogy sokszor jogerős büntetőbírósági marasztaló ítélet esetén sem bocsátják el a rendőröket, azt sugallja, hogy a rendőrök a törvények felett állnak: esetleges jogsértéseiknek nincs valós következménye" - áll a közleményben. A szervezet szerint a problémához nagyban hozzájárul, hogy a rendőri vezetés mellett az igazságszolgáltatási rendszer szereplőinek többsége is igen elnéző a rendőrök által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint a rendőri bántalmazás miatt tett feljelentések nyomán indult ügyek rendkívül ritkán, az esetek 5-10 százalékában jutnak el vádemelésig. "Szemléletváltás nélkül a rendőrség morális válságából nincs kiút" - írják.

A rendőrség vezetői szerint nem romlott a testület fegyelmi helyzete. 2002-ben 500 bűncselekményt követtek el rendőrök, azóta folyamatosan csökken a bűnüldözők által elkövetett, föltárt bűncselekmények száma. Az elmúlt évben 3234 jogsértést követtek el rendőrök, ebből

362 bűncselekmény volt, 736 szabálysértés és 3234 fegyelemsértés. Jogsértések miatt 2006-ban 84 személy távozott a rendőrségtől.

Megbeszélés után - Petrétei József miniszter az ajtó elõtt, Dobozi József tábornok, a Rebisz parancsnoka a belsõ oldalon