Baku nyomná Európának a gázt

Azerbajdzsán eu-energiastratégia gáz-olaj-háború-EU-minszk-ukrán

Azerbajdzsán érdekelt abban, hogy saját és a Kaszpi-tenger keleti részének földgázkincse egy Törökországon keresztül húzódó déli vezetéken keresztül, megbízható módon eljusson az európai piacokra. Baku szeretne tulajdonrészhez jutni ebben a beruházásban, amelynek lényege nem abban van, hogy éppen Nabuccónak hívják - mondta bakui megbeszélései után lapunknak Göncz Kinga külügyminiszter, akit fogadott Ilham Aliyev államfő és Artur Rasizadeh miniszterelnök is.

A tavaly alig hétmilliárd köbméter földgázt, a belső szükségletre sem elegendő mennyiséget kitermelő Azerbajdzsán az EU által preferált Nabucco vezeték egyik lehetséges forrása és tranzitországa lehet, miután a Bakutól száz kilométerre fekvő Sah-Deniz-i mező teljes készletét 700-1000 milliárd köbméterre teszik. Sah-Deniz önmagában azonban nem elég a tervezett Nabucco "megtöltéséhez". A Kaszpi-tenger keleti feléből származó kazah és türkmén földgázra is szükség volna, igaz, e források kiaknázásában egyelőre az orosz Gazprom van előnyben. Göncz elismerte, az azeriek által is sürgetett déli gázvezeték megvalósítása függ a kazah és a türkmén politikai-gazdasági tényezőktől.

A külügyminiszter szerint az azeri szénhidrogénmezők modernizálása iránt érdeklődő Mol Rt. utat nyithat más magyar cégek számára. A tavaly 35 százalékos GDP-növekedést produkáló kaukázusi köztársaságban főleg a mezőgazdaságban és az infrastruktúra-fejlesztésben kínálkoznak üzleti lehetőségek. Göncz fontosnak tartotta, hogy a robbanásszerűen fejlődő egykori szovjet tagköztársaság - miközben erőteljesen nyitni kíván az EU és a NATO felé - kiegyensúlyozott viszonyra törekszik a komoly gazdasági partnernak számító Oroszországgal is.

Yukos klónper

A magyar küldöttség látogatása előtt néhány nappal indult meg Bakuban a "Yukos-hasonmás" per az Alijev testvérek ellen, akik nincsenek rokonságban a hasonló nevű elnöki dinasztiával. Sőt, bírálták az Alijevek idején meghonosodott korrupciót, nepotizmust. Talán ez okozta bukásukat. A testvérek egyike gazdasági miniszter volt, a másikuk tulajdonosként az Azpetrol, az ország legnagyobb olaj-gáz szállító-értékesítő vállalata élén állt. 2005 végén a gazdasági bíróság megfosztotta tulajdonjogaitól Rafik Alijevet, és az Azpetrolt odaadta a vezetés iránt lojális befektetőknek. Mint a Financial Times írja, a furcsa tulajdonoscsere és a hozzá kötődő események miatt Európa és az Egyesült Államok aggódik, hogy Azerbajdzsánban nem tisztelik a tulajdont, az emberi jogokat, s ez kihat az energiaszállítások biztonságára is. A brit lap tudósítóját a történet a Yukos elleni orosz állami fellépésre emlékezteti. Mint ahogy az is, hogy a börtönben ülő Rafik az Energia Charter Egyezmény (ECT) szervezetéhez fordult, tegyen igazságot. Az energiakereskedelmet piaci alapon szabályzó ECT-nek Azerbajdzsán is tagja. (Munkatársunktól)

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.