Jonathan Eyal, a Royal United Services Institute (RUSI) - a brit hadsereg mellett működő védelmi-stratégiai elemző központ - nemzetközi biztonságpolitikai igazgatója a Financial Timesban megjelent, az EU-orosz csúcs napjára időzített írásában kifejti:  Európa nem új hidegháborúval néz szembe, hanem egy olyan orosz politikával, amelynek célja a közép-európai stabilitás alapjainak aláásása.

Amíg az Európai Unió nem jut egyetértésre e kihívás kezelési módjáról, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott csúcstalálkozók csak rontanak a helyzeten - áll az elemzésben.

Eyal szerint ugyanis Putyin egész politikája annak elérését célozza, hogy az új EU-tagországok az oldalvonalra szoruljanak, és a földrész biztonsági kérdéseiről továbbra is a fejük felett, sőt gyakran az ő kárukra döntsenek.

Moszkva e magatartását több nyugat-európai vezető tevékenysége is bátorítja. Elhíresült Jacques Chirac volt francia elnök kijelentése arról, hogy a közép-európaiak "fogják be a szájukat", amikor "nagyobb léptékű" politikai ügyek kerülnek szóba.

Az Amerikával szemben örökösen kételkedő, Oroszországgal kapcsolatban azonban megingathatatlanul derűlátó brüsszeli bürokraták is csak nyűgnek tekintik Közép-Európát. Az EU-bizottság nem is álmodhatott volna arról, hogy tárgyalásokat kezd egy új EU-orosz szerződésről, ha bármely nyugat-európai ország ellen orosz kereskedelmi embargó lenne érvényben. A bizottság azonban éppen ezzel próbálkozott, a Lengyelországgal szembeni elhúzódó orosz húskiviteli tilalom ellenére - áll a RUSI vezető elemzőjének írásában.

Az elemzés szerint az EU hónapok óta szó nélkül hagyja a Litvániába vezető egyik olajvezeték lezárását, és amikor a közlemúltban Észtországot érte megfélemlítés a szovjet háborús emlékmű áthelyezése miatt, könyörögni kellett az uniónak, hogy mutasson szolidaritást saját tagországa iránt.

Az EU minden alkalommal olyan jelzést ad, hogy kész kompromisszumokra új tagállamainak érdekei ügyében, az Oroszországgal fenntartott jó viszony fennmaradása érdekében - áll a londoni gazdasági napilap által közölt terjedelmes elemzésben.

A RUSI igazgatója szerint ha ez a politika működőképesnek bizonyult volna - vagyis ha képlékenyebbé tette volna az orosz hozzáállást -, még azt is lehetne mondani, hogy bármennyire kevéssé vonzó, folytatni kell. A jelek azonban arra mutatnak, hogy ez az európai stratégia Oroszország "legrosszabb birodalmi ösztöneit serkenti". Putyin máris moratóriumot hirdetett egy jelentős fegyverzetkorlátozási megállapodás - az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők korlátozásáról kötött szerződés (CFE) - végrehajtására, a hadsereg főparancsnoka pedig azzal fenyegetőzik, hogy rakétákat irányoz a közép-európai államokra.

Az elemzés szerint ideje ráébredni e megközelítés csődjére. Gyenge, zavaros politikával, amely gyakran csak Oroszország lekenyerezéséből áll, az EU a két lehető legrosszabb eredményt érte el: további obstrukcióra sarkallta Oroszországot, és ezzel egy időben riadalmat keltett a közép-európaiakban.

A közép-európaiakat is rá kell bírni arra, hogy ne piszkálják fel Oroszországot újabb konfrontációkra, de ez csak akkor sikerülhet, ha az új EU-tagállamok szilárd biztosítékokat kapnak arra, hogy érdekeik mindig elsődleges fontosságúak lesznek. Az igazi kihívás nem egy új hidegháború elkerülése, hanem annak megakadályozása, hogy Oroszország magát az EU-t hidegháborús kövületté alakítsa át - fejeződik be a londoni kutatóközpont elemzése.

(MTI)