A konzervatív újság budapesti tudósítója, Peter Bognar szerint a magyar egészségügy jelenleg olyan, mint egy építkezési helyszín. Teljes iramban folyik a balliberális kormány által elindított egészségügyi reform, mégis úgy tűnik, senki se tudja, mi lesz belőle. Reformbuzgalmában maga a kormány is azt a benyomást kelti, mintha szem elől tévesztette volna a célt - írta.

Az egészségügy körüli zavarodottságot fokozza a kormánykoalíció két pártja között zajló elkeseredett küzdelem is, mely a reform irányáról szól, arról, hogy milyen legyen a jövőben a magyar betegbiztosítási rendszer. A szocialisták egy "felhígított" állami betegbiztosító rendszer mellett szállnak síkra, míg a szabad demokraták a szabad versenyen alapuló több-biztosítós modellt részesítik előnyben. Ez utóbbi a holland rendszert veszi mintául, amelyben a piaci viszonyok uralkodnak, és a polgárok szabadon választhatnak. A liberálisok szerint ez a rendszer végre tiszta viszonyokat teremtene a magyar egészségügyben - írta a tudósító, megjegyezve, hogy tíz millió magyarból csak másfél-két millióan fizetnek egészségbiztosítási hozzájárulást, a többiek ingyen veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.

A szocialisták viszont attól tartanak, hogy a több-biztosítós modell magában hordozza a társadalom két osztályra szakadásának veszélyét: a magánbiztosítók gazdag ügyfeleire, akik magas színvonalú ellátást kapnak és a kevésbé tehetős tömegre, amely kénytelen lesz beérni a rosszabb állami alapellátással. Az MSZP a szociáldemokrata értékekre hivatkozva meg akarja őrizni az egységes állami alapbiztosítást, és a magánbiztosítók csak ezt kiegészítve működnének, például a betegápolás vagy a balesetek területén. Nemzetközi összehasonlításban a szocialisták így az osztrák betegbiztosítási rendszert követnék - írta a Presse.

Az ellenzéki Fidesz ezzel szemben, mint ismételten kinyilvánította, a brit Munkáspárt által támogatott egészségügyi modell híve, amely az adókból fenntartott egészségbiztosításon alapul.

A több-biztosítós rendszerrel szemben maguk a biztosítók is óvatosak - írta a tudósító -, tekintettel a Magyarországon széles körben elterjedt "hálapénz" intézményére. Ezek a magánbiztosítók attól tartanak, hogy az általuk kínált kiegészítő szolgáltatásokkal a betegek nem fognak élni, mert a "hálapénz" révén az alapellátásban is megkapják az igényelt különleges bánásmódot.

(MTI)