A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a napokban jelentette be: tárgyalás nélkül megszüntette a vizsgálatot három, kartellgyanúval illetett cég, a HP Magyarország Kft., a Synergon és az Atigris ellen. A GVH korábbi gyanúja szerint a cégek egy 2003-as honvédelmi minisztériumi, 1,5 millió dollár értékű szoftverprogram kapcsán egyeztettek egymással, amire a GVH a számítástechnikai cégek vezetőinek, illetve munkatársainak levelezéséből következtetett. Azokban ugyanis több utalás is volt a társaságok közötti "megállapodásra", illetve "megbeszélésekre", amelynek alapján a győztes Synergon a tárca korábbi beszállítóját, a HP-t is bevonja alvállalkozóként az ügyletbe, és a két fél a költségek levonása után felezi a nyereséget.

A történet első ránézésre egyszerű: a honvédelmi tárca felmondta a 2001 óta a HP-vel érvényben lévő szerződését nyolcezer nagyvállalati szoftver beszerzésére, hogy olcsóbban jusson ugyanezekhez a programokhoz. A HP akkor 230 dollárért vállalta a szállítást szoftverenként, ám a tárca a Miniszterelnöki Hivatal illetékes szervezete által később, 2002-ben lebonyolított központi közbeszerzés során megjelölt szállító, a Synergon kiválasztásával 199 dollárra "alkudta" le az árat. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője lapunknak azt mondta: a minisztérium csupán a 2003 szeptemberében a legolcsóbb ajánlatot tevő Synergont választotta azok közül, akik szerepeltek a 2002-es keretszerződés szerint kiválasztható szolgáltatók között.

A GVH szerint azonban a beszerzés kapcsán a cégek több munkatársának az üzenete is gyanút ébresztő volt. Olyan tartalmú utalások voltak benne, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy a cégek előzetesen egyeztettek egymással. Ám az a tény is érdekes, hogy a megrendelést elnyerő Synergon később alvállalkozóként bevonta a HP-t, és a költségek levonása után testvériesen megfelezte vele a nyereséget. A GVH vizsgálata szerint a minisztérium javasolta a Synergonnak, hogy alvállalkozóként vonja be a HP-t annak nagyobb "helyismerete miatt".

Kérdés persze, a Synergon miért osztozott a HP-vel, ám annyi bizonyos: a cégek ez esetben versenyezhettek volna egymással, mindegyik szerepel ugyanis a kiválasztható beszállító listáján. Az, hogy nem volt verseny, kartellezésre is utalhat - de ez önmagában versenyjogi szempontból még nem kifogásolható. A központi közbeszerzés során a cégek egyszer már versenyeztek egymással, így - tulajdonképpen - egy minisztériumi megrendelés esetén ez újra már nem kötelező. Amenynyiben ráadásul az egyik cég a másik alvállalkozója is lesz, a konzorciumon belül az egyeztetés természetes is lehet. A közbeszerzési törvény azt is lehetővé teszi a szállítói listákon szereplő cégeknek, hogy közös ajánlattevők legyenek, márpedig a 2002-es keretszerződésben a Microsoft és minősített beszállítói jogi értelemben egy ajánlattevőnek minősülnek, azaz közöttük versenyről nem is lehet beszélni.

Az persze, hogy miért csak egy ajánlatot kértek, vagy miért szorgalmazták a HP alvállalkozói jelenlétét a minisztériumban, a tárcánál lévő iratokból derülhetne ki - ha lennének ilyenek. Az sem biztos ugyanis, hogy a megrendelésen és a szerződésen kívül más irat volt - ezekre ilyen központi közbeszerzéses vásárlás esetén rendszerint nincs szükség. A Honvédelmi Minisztérium mindenesetre indított egy belső vizsgálatot az irateltűnések ügyében (már ha volt ilyen) a GVH megkeresését követően. A tárca első közlései szerint ugyanis a projekttel kapcsolatos iratok tetemes hányada egyszerűen eltűnt, illetve az ebben részt vevő személyek az átszervezések nyomán kikerültek a minisztérium állományából. A tárca azt gondolta: miután a közbeszerzési törvény szerint öt évig kell megőrizni a bevásárlások dokumentumait, szabálytalanság történhetett. Tegnapra viszont az derült ki: a központi közbeszerzési lehívás esetén nem érvényes ez a kikötés. Azaz a honvédelmi tárca szerint az iratokat szabályosan semmisítették meg - már ha voltak. A minisztérium sajtóosztályán tegnap azt mondták: az iratok selejtezésekor kötelező a jegyzőkönyv. Ám korábban a jegyzőkönyvekben nem volt kötelező feltüntetni, hogy milyen témájú dokumentumokat semmisítenek meg. Így teljes biztonsággal azt sem lehet állítani, hogy a kérdéses ügy dokumentumai megsemmisültek, illetve léteztek, tehát hogy bármilyen, az üggyel kapcsolatba hozható irat megsemmisült. Mindezek ellenére 2006 novemberében a HM jogi szakállamtitkára elrendelte a HM ügyviteli szerveinek ellenőrzését - így a selejtezési jegyzőkönyvek pontosabb vezetését is.