Nem lát inflációs kockázatot a vártnál nagyobb béremelkedésben a Pénzügyminisztérium - a tárca szerint a versenyszférában augusztustól mérséklődni fog a keresetemelkedési ütem. Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a gazdaság fehéredése is szerepet játszik a statisztikában látható béremelkedésben. A szaktárca úgy véli, nem zárható ki ugyan, hogy a gazdaság fehérítését célzó intézkedések az eddig szürke zónában tevékenykedő cégeket, vállalkozókat a feketegazdaság irányába mozdították, ám az adatok inkább a gazdaság fehéredésére utalnak. Szerintük ezt támasztja alá a járulékbevételek emelkedése, a kis- és mikrovállalkozások növekvő számú felszámolása és a részletes kereseti adatok is. Azokban a szektorokban ugyanis (építőipar, kereskedelem, vendéglátás, ingatlanügyletek), ahol jellemző volt a "számlás foglalkoztatás", a megduplázott minimáljárulék bevezetése látványos bérnövekedést hozott tavaly nyáron, miközben itt felgyorsult a vállalkozások felszámolása, és nőtt az alkalmazottak száma.

Igaz, azt nem tudni, hogy a felszámolt vállalkozások közül hányan választották a feketefoglalkoztatást - ismerte el Tátrai Miklós. A feketegazdaság alakulásáról ugyanis - mivel olyan szféráról van szó, amely nem látható és rejtőzködik - nincsenek adatok.

De az adóhatóságnak is meglehetősen nehéz a dolga, ha le kívánja leplezni a zsebbe fizetést. Az APEH az idén 60 ezer járulék-ellenőrzést tervez, megnézik majd, hogy a bérek utáni befizetések megfelelnek-e a munkavállalóknak adott juttatásoknak. Ám, mint Szikora János, az APEH elnöke lapunknak mondta, meglehetősen nehéz a revizorok dolga, hiszen - látszólag - megegyezik a járulékot nem fizető foglalkoztató és az így zsebbe (számlára) többet megszerző munkavállaló érdeke.

Éppen ezért nem túl jó a hivatal "találati aránya" a járulékellenőrzéseknél. Az első négy hónapban a hivatal 10 401 ilyen ellenőrzést végzett el, és 3,6 milliárd forint járulékkülönbözetet állapított meg, amit összesen közel egymilliárd forint bírság és pótlék követ. Ám csupán a vizsgált cégek 28 százalékánál találtak "hibát" a dupla járulékalappal kapcsolatos ellenőrzéseknél, pedig jellemzően 50 százalék fölötti az ellenőrzések eredményessége. Az elnök persze hozzáteszi: az ellenőrzés elmehet akár a vagyonosodási vizsgálatig a foglalkoztatottnál vagy társaságiadó-ellenőrzésig a foglalkoztatónál. Utóbbi esetében a költségelszámolást és az esetleges bevétel eltitkolását nézik meg, ha feltűnően magasak a kiadásai a bevételekhez képest.

Májusra 41 milliárd forintos hiányt vár a pénzügyi tárca, amely az első három hónap kedvező adatainak hatására valamivel jobb féléves zárást prognosztizál, mint egy hónapja. A minisztérium továbbra is konzervatívan számol, egyelőre tartva a már korábban lefelé korrigált éves hiányszámot. Az uniós mutató szerinti deficit a GDP 6,6 százalékát érheti el az idén a friss prognózis szerint is.