Az ember alatt
Pozsonyi Ádám - mert így hívják az én egykori ismerősömet - vadállati megfelelési kényszerében odáig megy el, hogy korrekt náci alapvetést követ el legutóbbi írásában, amikor eugenikai fejtegetésbe fog az olimpia kapcsán.
"Az olimpia az egészség szimbóluma is. Az, hogy megjelentek a fogyatékosok számára indított játékok, az egész szellemiség nyílt szembeköpését jelenti. (...) Mellesleg oktatási intézményeinkben pluszpontokkal kompenzálják a fogyatékossággal élőket, így az ép testi-szellemi képességekkel rendelkezők kerülnek hátrányba. Az eredmény mind nemzeti, mind biológiai szempontból katasztrofális."
Gondolom, önök is egymás hasát fogják a nevetéstől, mert ez egy humoros írás, ismerve Pozsonyi rendkívüli érzékét a tréfához és a provokációhoz, nyilvánvaló a szándék: meghökkenteni és "liberálisokat pukkasztani", azok meg majd pukkadnak.
A polgárpukkasztással az a baj, hogy egy liberális demokráciában egyre magasabb a toleranciaküszöb, egyre vadabb és őrültebb dolgokra van szükség a pukkadáshoz.
Nem akarom belekeverni a kereszténységet, nem akarom belekeverni az általános iskolában elsajátítható tudást vagy az - általában hétéves korig - megszerzett erkölcsi ismereteket, úgyhogy csak barátilag javaslom: itt az ideje némi gondolkodásnak, magánynak és mérlegelésnek.
Olyan fokú ostobaság süt a fentebb idézett mondatokból, hogy már indulatokat sem kavar, csak szánalmat és empátiát - kedves Bucó, borzalmas lehet ott neked, ahol most vagy, rettenetes ez az állapot, amelyet csak felerősítenek kis társaid, akik szintén önerőből lettek senkik, és nem fognak megállítani, mert ugyancsak híján vannak mindannak, amire szükségük lenne ehhez.
Mondanám, hogy ez alatt nincs semmi, de már bizonytalan vagyok. Van lejjebb, és kitartással, szorgalommal el is lehet jutni oda, ám nem hiszem, hogy érdemes. A kereskedelmi tévék "kaki-pisi-kövér ember" univerzuma ehhez képest az Akropolisz, itt már valami olyasmit feszegetsz, amihez ember nem nyúl, még bottal sem piszkálja meg.
Tudom, nehéz ellenállni, ha az egész falu biztat, de én szívesen segítek (ezen írásod után - megérted biztos - inkább írásban, mint személyesen).
Mondja el véleményét a Népszabadság Online-ról!
Olvasóinknak szánt kérdőívünk itt >>>