Párbeszéd a szanatóriumban
Szamarából jelenti kiküldött tudósítónk
Bár a Volga menti várostól 200 kilométerre fekvő szanatóriumba érkező politikusok általában "komplikáltnak" minősítették az Európai Unió és Oroszország viszonyát, mind Vlagyimir Putyin orosz államfő, mind az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország kancellárja, Angela Merkel a párbeszéd tényének fontosságát emelték ki, hangsúlyozva, hogy krízisről nincsen szó a felek között.
Ugyanakkor Lengyelország már korábban bejelentette, hogy nem támogatja az újabb partnerségi és együttműködési szerződésről szóló tárgyalások megkezdését Oroszországgal - a tíz éve érvényes megállapodás decemberben jár le -, miután Moszkva második éve nem oldja fel az országba irányuló lengyel húsáruk embargóját. (Az elutasítást támogatja Litvánia is, amely azért neheztel Moszkvára, mert az tavaly technikai okokra hivatkozva leállította az olajszállítást a balti államba vezető kőolajvezetéken, miután a Mazeikiu Nafta finomító megvételére nem orosz, hanem lengyel cég kapott lehetőséget.)
Moszkva hajlandó megvitatni a lengyelek problémáját, emellett azonban nagy teret kíván szentelni a tallinni világháborús emlékmű, a Bronzkatona áthelyezésének, amely feszült viszonyt teremtett Észtországgal. Moszkva szerint mindenképpen szóba jön a Lengyel- és Csehországba telepítendő rakétavédelmi rendszer is - a tervet Oroszország ellene irányuló bizalmatlanságnak minősíti - noha Merkel korábban úgy nyilatkozott: a kérdés megvitatására inkább a NATO-Oroszország állandó tanácsa hivatott.
Mindkét fél tárgyalni kíván Koszovóról is. Az EU bízik abban, hogy a balkáni tartomány státusát rendező - lényegében függetlenséget biztosító - tervet nem fogja megvétózni az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország. Ezzel szemben Moszkva egyelőre kategorikusan ellenzi az Ahtisaari-tervet, amely szerinte nem veszi figyelembe Belgrád érdekeit.
Ha látható eredménye a szanatóriumban folyó tárgyalásoknak nem is lesz, Szamarában igen: az orosz hatóságok első alkalommal engedélyezték hivatalosan az ellenzéki "Elégedetlenek menetét", a Garri Kaszparov vezette Egyesült Polgári Front szervezésében. Igaz, míg részben Merkel Putyinnak küldött levele hatására a hatóságok formálisan hozzájárultak a mai tüntetéshez, addig a szervezésben részt vevő aktivisták közül többeket őrizetbe vettek, vagy útközben feltartóztattak.
A Novaja Gazeta szamarai szerkesztőséget - az ellenzéki lap támogatja a tüntetést - a múlt héten átkutatták, számítógépeit az ügyészség elkobozta.
Moszkvai egyházegyesítés a nemzettudat jegyében
Nyolcvan esztendő után ismét egyesült a kettészakadt pravoszláv egyház az "oroszországi" és a "külföldi". Moszkvában Vlagyimir Putyin elnök, aki részt vett a szertartáson, történelmi eseménynek minősítette a csütörtöki újraegyesülést. Mint mondotta, ezzel felszámolták a (bolsevik) múlt következményeit. A két hálás egyházi vezető, II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája és a "külföldiek" feje, Lavri New York-i metropolita az ünnepség keretében egy ikonnal ajándékozta meg az egységes nemzettudatot, az "orosz világ" megerősödését hangsúlyozó Putyint.
Az egyesülési okmány szerint a külföldi egyház az orosz ortodox egyház elválaszthatatlan, de autonóm része. Megőrzi önállóságát (vagyonilag is), de elfogadja az orosz ortodox egyházfő végső fennhatóságát. A "külföldi" egyház saját tájékoztatása szerint félmillió hívőt fog össze. A 142 millió lakosú Oroszországban - ahol a lakosság több mint az egytizede muzulmán -, az ortodox egyházhoz tartozik a lakosság csaknem háromnegyede.
A határon túli egyházat a bolsevizmus, a polgárháború elől menekülő orosz egyházi vezetők, nemesek, hívők állították fel a múlt században, 1922-ben, Szerbiában. A szakadás 1927-ben következett be, amikor az orosz ortodoxok akkori vezetője, Szergíj pátriárka kiegyezett Sztálinnal, az ateista szovjethatalommal.
A közeledés a szovjet birodalom széthullása után sem volt egyszerű: a pravoszlávok "külföldi" egyházában ma is sokan ellenzik a mostani egymásra találást. Az egyház újraegyesítéséről a tárgyalások még Borisz Jelcin elnöksége idején, az 1990-es években megkezdődtek. Nagy lépést tettek előre 2000-ben, amikor Moszkvában a bolsevikok által legyilkolt II. Miklós cárt családjával együtt szentté avatták. (Munkatársunktól)
Három hete tart az orosz "számítógépes offenzíva" az észtek ellen, akiket Moszkva "megbüntet" a tallinni szovjet háborús emlékmű áthelyezése miatt. NATO-szakértők szerint a cybertámadás-sorozat más államok számára is figyelmeztetés: az oroszok nem viccelnek. Az észtek szerint az államilag irányított orosz hackerek az észt parlament, valamint az államfő világhálós oldalait támadják, de az offenzíva célpontjaivá váltak a bankok, a média, a minisztériumok, a politikai pártok honlapjai is. A hackertaktika lényege: egy időben elküldött üzenetekkel, rákattintásokkal megbénítják, összeroppantják a célba vett honlapokat. (Munkatársunktól)
