A Nemzeti Színház Zrt. nem azért nincsen rajta a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok listáján, mert felmerült volna akár az épület, akár a társaság eladása, hanem azért, mert valószínűleg nagyon rövid időn belül részvénytársaságból költségvetési szervezetté alakul át - jelentette ki a szakállamtitkár.

Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára is ugyanezt hangsúlyozta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, amikor kérdésre válaszolva azt mondta: a vagyontörvény tervezetében a Nemzeti Színház Zrt. azért került ki a tartós állami tulajdonban maradó cégek listájáról, mert költségvetési intézménnyé válik.

Závecz Ferenc közölte, hogy a szervezeti átalakításokról szóló tavalyi kormányhatározat szerint 2007. június 30-ig kell az OKM-nek javaslatot tennie két nagy szervezete, a Nemzeti Filharmonikus Énekkar, Zenekar és Kottatár Kht., valamint a Nemzeti Színház Zrt. jövőbeni működési formájára.

Mint mondta, az erről szóló anyagok nagyrészt elkészültek, és "rendkívül erős alternatívaként fogalmazódik meg", hogy a továbbiakban ne társaságként, hanem a költségvetési szervezetek számára engedélyezett új típusú működési formák egyikében folytassák működésüket a szervezetek. "A javaslat számol más alternatívákkal is, természetesen" - tette hozzá.

Mint mondta, jelenleg túlságosan egységes a költségvetési szervezeti szabályozás, nem tesz különbséget annak alapján, hogy valami színház-e vagy egyetem, közhatalmi szerv-e vagy közgyűjtemény. Ezt a problémát kezelendő dolgoztak ki a Pénzügyminisztériummal együttműködésben egy új törvénytervezetet, amely figyelembe venné az adott szervezetek tevékenységét, és ennek alapján engedné például egyes szervezeteknek a vállalkozási tevékenységet, másoknak pedig nem.

Závecz Ferenc megjegyezte: ha a tervezetet elfogadja a parlament, akkor olyan lehetőségek nyílnak meg a kulturális szervezetek előtt, amelyek már szükségtelenné teszik, hogy közhasznú társaságként vagy részvénytársaságként működjenek.

A vagyontörvény-módosítás és a költségvetési szervekről szóló törvény tervezete várhatóan egyszerre megy majd parlamenti vitára - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az utóbbi elfogadásától függ, milyen formában működhet tovább a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Színház.

Kiemelte: ha valamelyik intézmény mégis valamilyen speciális formájú társaság marad, akkor szinte biztosan visszakerülnek a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok listájára.

(MTI)