"El kell fogadnunk a bölcs alkotmánybírák döntését, miszerint a véleményszabadság  jogába belefér nemcsak a fütyülés, a pfujolás, az ordítozás, de még a tojásdobálás is" - írja olvasói levelében Sas István (Gödöllő). - "De felmerül bennem, mit szóltak volna a május 9-i megemlékezést megzavarók, ha a velük szemben álló békés tüntetők - előre felkészülve - előkapták volna táskájukból az „ellentojásokat”, és  elkezdték volna dobálni a rendzavarókat."

Kerekes Ottó viszont ugyanerről a témáról írt olvasói levelében felhívja a figyelmet: tévedésben van a BRFK  illetékese, amikor alkotmánybírósági határozatra hivatkozva állítja, hogy a politikusnak tűrnie kell a tojászáport. "Ilyen határozata természetesen nincs az Alkotmánybíróságnak. A 'tűrés' a hivatalos ténykedésével kapcsolatos  -  akár sértő  -  kritikákra vonatkozik. A  gyülekezési  törvény  egyértelműen rögzíti,  hogy  'a gyülekezési jog  mindenkit megillető szabadságjog,  amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és  biztosítja annak zavartalan gyakorlását'.  E törvényi rendelkezést megerősíti  az AB  55/2001-es  határozata is, mely egyebek mellett kimondja:  'a hatóságoknak szükség esetén akár erő alkalmazásával is biztosítaniuk kell a  jogszerűen tartott gyűlések lebonyolítását,  illetőleg meg kell akadályozniuk, hogy azt mások megzavarják'.  Ettől részben független az a kérdés, hogy a tojásdobálók és más rendzavarók ellen  indulhat-e  szabálysértési  vagy büntetőjogi eljárás. Jó  lenne, ha  a  BRFK  'illetékese'  választ adna arra,  miért maradtak el a törvényben előírt intézkedések" - írja Kerekes Ottó.