"A világszerte erősödőfélben lévő antimodernista-fundamentalista ideológia alapjaiban kérdőjelezi meg a szekuláris modern demokráciák lényegét"  - írja Buda Péter valláspolitikai szakértő "Ajatollahok kora" című cikkében. - "Az iszlám, keresztény és zsidó kultúrkörben egyaránt megfigyelhető fundamentalista vallási-politikai törekvések 'egyek a szekularizmus elutasításában, melyet a felvilágosodás filozófiájára vezetnek vissza'. "

Buda Péter emlékeztet arra, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) vezetőinek minapi, "Spirituális harc Magyarországért" című felhívása szerint „úgy határoztak, hogy az »isteni irgalmasság« vasárnapjától kezdve böjttel és imával küzdenek a gonosz hatalmának megtöréséért”. A dokumentumhoz csatolt nyilatkozat szerint „Magyarországot jelenleg mély válság hatja át. Meglepő és új vonása ennek az elsődlegesen erkölcsi válságnak, hogy nemcsak megsérti, de meg is kérdőjelezi az erkölcsöt, mint mindenki által követendő mércét. … Sőt, igyekszik normává emelni az erkölcsi norma tagadását.” Mivel a „jelenlegi hatalom” „minden normát felrúg, és minden állampolgári kérést és akaratnyilvánítást semmibe vesz”, az ország egyik legjelentősebb katolikus civil szervezete „spirituális küzdelmet hirdet a hazánkat fogva tartó gonosz erők ellen”, s „imával és böjttel kéri a Legfelsőbb Hatalmat, hogy végtelen irgalmában szabadítsa meg Magyarországot”.

Buda Péter Angelo Amato vatikáni érsek "hasonlóan militáns hangvételű nyilatkozatát" is felidézi. Az érsek nemrég az egyházi véleménnyel nem azonosulókra csapott le az abortusz kapcsán: „terrorizmus nemcsak terrorcsoportok műve, hanem névtelen erőké is, amelyek hamis, félrevezető üzenetekkel befolyásolják a közvéleményt, és az evangéliumhoz hű magatartást nevetségesnek, elavultnak állítják be”.

"Sajnos a nemzetközi légkör kedvez ezeknek a tendenciáknak. A nemzetközi közösség tehetetlenségét jelzi az a határozat, melyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa fogadott el a közelmúltban. (Jellemző a hazai közéleti viták beszűkült perspektíváira, hogy a hír gyakorlatilag semmilyen visszhangot nem kapott itthon.) A határozat kimondja, hogy a vallási érzület megsértése társadalmi diszharmóniához vezet, ezért a szólásszabadságot korlátozni kell az erkölcsi hagyományok és vallások - tehát nem pusztán az egyén vallási érzülete! - iránti tisztelet biztosítása érdekében" - olvasható Buda Péter cikkében. A valláspolitikai szakértő így folytatja: "Joggal merül fel a kérdés, vajon hoz-e az ENSZ szakbizottsága hasonló határozatot mindazok védelmében, akiket nem vallási, hanem egyszerűen emberi érzéseikben sértenek azok a vallási felhívások, melyek erkölcstagadó gonosztevőknek vagy éppen terroristáknak bélyegzik őket?"

(Buda Péter cikkének teljes szövege a pénteki Népszabadság Vélemény rovatában jelenik meg.)

Muzulmán bevándorlók a dán karikatúrák ellen tüntettek Bécsben