Az első félévi hiány GDP arányosan a korábban prognosztizált 4,5 százaléknál kisebb, 4,3 százalék lesz, ugyanakkor a PM a már módosított idei, 6,6 százalékra csökkentett hiánycélon nem változtatott egyelőre. Áprilisban az előzetes adatoknak megfelelően az államháztartás 17,1 milliárd forint pénzforgalmi többlettel zárt, a Pénzügyminisztérium 9 milliárd forintos többletet várt.

Tátrai Miklós elmondta: a központi költségvetésben 9,8 milliárd deficit keletkezett, a tb alapok és az elkülönített állami pénzalapok szufficittel zártak. A tb alapok többlete 19,1 milliárd, az állami pénzalapoké 7,8 milliárd forint volt.

"Korábban úgy számoltunk, hogy az első négy hónapban a hiány megközelíti a GDP 3,0 százalékát, végül a négy havi deficit a GDP 2,9 százaléka lett" - jelezte az államtitkár, aki úgy vélte, hogy az adóbevételek nemcsak teljesültek, de túl is teljesültek, és a vártnál jobb egyensúlyi helyzet a gazdaság fehéredésének is köszönhető.

A Pénzügyminisztérium negyedéves jelentést készítette a gazdaság helyzetéről, amelynek keretében részben új makrogazdasági prognózist adott: a háztartások fogyasztása az idén 0,6 százalékkal esik vissza a korábban várt 0,8 százalékkal szemben, a beruházások 2,0 százalékkal nőnek 2,4 százalék helyett, míg a folyó fizetési mérleg GDP arányos hiánya 3,6 százalék lesz 5,0 százalék helyett.

Az export növekedési dinamikája a legújabb prognózisban 12 százalék (korábban 10,6 százalék volt), az importé 9,4 százalék (korábban 8,1 százalék), az átlagos éves infláció mértékét már korábban 7,0 százalékra emelte a Pénzügyminisztérium a decemberi 6,2 százalékról.

A 7,5 százalékos munkanélküliségi prognózis nem változott és az idei GDP növekedési prognózis is változatlanul 2,2 százalék. Ugyanakkor a GDP belföldi felhasználása az új prognózis szerint 0,1 százalékkal emelkedik a korábbi 0,3 százalék helyett. Tartja a PM előrejelzésében a 6,6 százalékra mérsékelt eredményszemléletű (ESAÍ95) GDP arányos államháztartási hiányt.

A KSH ma publikált első negyedévi kereseti statisztikái, így a bruttó keresetek első negyedévi 7,1 százalékos emelkedése, s ezen belül az üzleti szféra 9,5 százalékos mutatója "nem kedvezőbb annál, mint amire számítottunk, de nem is rosszabb annál" - reagált egy újságírói kérdésre Kovács Álmos. A szakállamtitkár elmondta: a versenyszférában a PM 2007-re 8,5 százalékos bérnövekedést vár, amelyen belül az év második felében lassulás következhet be, az országos átlagos bérnövekedés pedig 7,7 százalék lehet. A PM reálbér prognózisa 4,2 százalékos csökkenést mutat.

A különféle kutatóintézetek és intézmények prognózisai az idei évre vonatkozóan is sok ponton eltérnek. A GKI 3,0 százalékos, a Kopint-Tárki 2,8 százalékos, az Európai Unió 2,4 százalékos, illetve az MNB (februári) 2,5 százalékos GDP növekedési mutatót vár.

A beruházási előrejelzések közül az EU 1,1 százalékos növekedési száma a legalacsonyabb, az MNB (februári) prognózisa 2,3 százalék, a GKI 4 százalékos prognózisa pedig a legmagasabb.

Az idei átlagos infláció megítélésében nincs jelentős eltérés: a PM 7 százalékos ütemet vár, az MNB (februárban) 7,4 százalékot jelzett, az EU 7,5 százalékot, a kutatóintézetek 6,8-7,4 százalékot prognosztizálnak.

(MTI)