"Növekszik annak a valószínűsége, hogy a most változatlanul hagyott GDP-növekedési előrejelzést a későbbiekben felfelé kell módosítani" - írja a Pénzügyminisztérium (PM) a gazdasági és pénzügyi folyamatokról szóló, ma kiadni tervezett tájékoztatójában. Az idei első negyedéves - a vártnál jobb, 3 százalékos - növekedési adat szerdai közlése után még furcsábban ható változatlan GDP-előrejelzést a tárca korábban is a konzervatív tervezéssel magyarázta, és a második félévi adatok ismeretében ígért ebben változást. A szakértői anyag megjegyzi: a 2,2 százalékos idei éves növekedési előrejelzésnek "erős felfelé mutató kockázata van", de módosítása a kedvező folyamatok tartósságának ismerete nélkül nem indokolt.

Azt, hogy a "felfelé ható kockázat" mennyire nagy, mutatja: a PM - mint várható volt - megemelte kiviteli prognózisát: immáron 12 százalékos exportbővülést várnak (9,4 százalékos importnövekedés mellett), és sokkal jobb, a GDP-nek csupán a 3,6 százalékát kitevő fizetésimérleg-hiányt. Az államháztartási hiányt a korábbi bejelentésnek megfelelően a GDP 6,8 százaléka helyett immáron annak 6,6 százalékára várják az év végére - a kedvező eddigi folyamatokra hivatkozva.

Az óvatosságot egyetlen tényező magyarázhatná: a minisztérium a beruházásoknak csupán 2 százalékos növekedését várja már - igaz, a korábbi, ennél optimistább prognózis készítésekor még nem voltak ismertek a halványodó tavalyi beruházási adatok. Más kérdés, hogy több tényező utal arra: a beruházások élénkülhetnek is az idén (például a lakásépítési adatok, a gépbehozatal alakulása). Ám az is kétségtelen: e tényező körül még meglehetősen nagy a bizonytalanság, kevés az adat.

A minisztérium azonban most már a korábbinál kisebb lakossági fogyasztás-visszaeséssel számol: a korábbi 0,8 helyett már csak 0,6 százalékossal - ez is a gyorsabb növekedési ütemre utal. Igaz, a tárca nem a növekvő keresetekből vezeti le a valamivel nagyobb fogyasztást. Szerintük a korábban vártnál nagyobb (az idei 6,2 helyett hétszázalékos) inflációval párosul a bérek növekedése is: immáron 7,7 százalékos, a korábbinál 1 százalékponttal nagyobb bruttó keresetnövekedéssel számolnak. Ám a reálkereset - a magasabb infláció és a korábbinál valamivel magasabbra tett adóterhelés miatt - ugyanúgy 4,2 százalékkal csökken a mostani prognózisban is.

A minisztérium a statisztikában megjelenő - a járulékbevételekből pedig ennél is nagyobbnak tűnő - bérnövekedést a gazdaság fehéredésével indokolja. Számításuk szerint a dupla minimálbér bevezetése a bruttó keresetek 0,4-0,5 százalékos növekedését magyarázza.