Közelre drágább, messzebbre olcsóbb a vasút
Összeállítói is nehezen tudták követni, hogyan változik május 1-jén a vasúti tarifarendszer. Annyi látszott biztosnak: a helyközi autóbuszok és a vonatok jegyárainak kiegyenlítése, az utazási kedvezmények átalakítása, valamint a MÁV és a Volán jegyárainak meghatározásánál használt kilométerrendszer egységesítése átlagosan 17 százalékos drágulást hoz a vonattal utazóknak. Az 50 kilométernél rövidebb szakaszok árazásánál használt 10 kilométeres helyébe lépő öt kilométeres díjlépcső pedig a megtett úttal arányosabbá, így méltányosabbá teszi a jegyárakat. A pénztáraknál átélt meglepetések miatt azonban az utasok öröme mégsem felhőtlen.
A legkellemetlenebb meglepetés azokat érte május 1-je után, akik rövid utazásra váltottak vonatjegyet. Csak kisebb felszisszenést okozhatott, hogy a Kelenföld és Érd felső közötti 16 kilométerért a MÁV másodosztályon, teljes áron, a korábbi 230 forint helyett már 300 forintot kér egy útra - igaz, ez is 30,4 százalékos áremelést jelent. Nehezebben nyelik le viszont a keserű pirulát azok, akik Gödöllőről utaznak a fővárosba. A 36 kilométeres egyszeri utazásért az állami vasút 33 százalékkal többet számláz, ami 150 forinttal drágítja a korábbi 450 forintos teljes árú menetjegyet, a munkába járás költsége viszont a havi 18-ról 24 ezer forintra nőtt. Igaz, ennek nagy részét a munkáltatónak kell állnia.
Nem jártak sokkal jobban a Tatabányáról Budapestre utazók sem: a 64 kilométeres vonalon 820 forint helyett 1050 forintba kerül a teljes árú jegy.
Az utazási kedvezményrendszer megváltozásával a diákoknak extrán drágult a vasút, ha nem épp az iskolájuk és az otthonuk közti utat teszik meg. Maradva a Tatabánya-Budapest példánál: a 90 százalékos kedvezményű diákjegy 84 helyett 105 forintba kerül, a havi tanulói bérlet 3360 helyett 4200 forintba. Ám, ha nem a lakóhelyre utaznak, már "csak" az egyetemisták 67,5 százalékos kedvezményét élvezik, azaz több mint duplájára emelkedett számukra a jegy ára.
Csaknem az átlagos mértékkel, 16,6 százalékkal nőtt a Vác és Budapest között vonattal ingázók teljes jegyára, ami most 525 forint. A tanulók korábban 1760 forintos havi bérlete viszont 19,3 százalékkal kerül többe. A dolgozók havi bérlete 18 helyett 21 ezer forint lett. Hasonlóan a tanulók jártak rosszabbul a Budapest-Pusztaszabolcs vonalon: itt a teljes árú 90 százalékkal, 900 forintra drágult, míg a tanulók bérletéért 32 százalékkal kérnek többet a jegypénztárban.
Ezzel szemben aki hoszszabb utazásra vált vonatjegyet, az átlagosnál kevésbé jár rosszul. Budapest és Miskolc között például a másodosztályú jegy 13,9 százalékkal kerül többe: 2440 helyett 2780 forint. A középiskolások tanulói havi bérletéért pedig 7,8 százalékkal kérnek többet. Árát 10,2 ezer forintról 11,1 ezer forintra emelték. Igazán komoly összeget a dolgozók havi bérletéért kér a MÁV ezen a 182 kilométeres vonalon. A borsodi megyeszékhely és a főváros között utazók havi bérlete májustól 97,6 ezer forint helyett 111 ezer forint - a munkáltató támogatása nélkül. Valószínű azonban, hogy ilyen bérletet csak kevesen váltanak - a MÁV szerint legalábbis 200 kilométer feletti távolságra ez már nem jellemző.
A főváros és Dombóvár között utazók 15,5 százalékkal fizetnek többet, a 299 kilométeres Budapest-Mátészalka másodosztályú élményvonatozás pedig csak 8,8 százalékkal drágult - 3830 forintra. Akadnak azonban kivételek is. A Keleti és a Kelenföldi pályaudvar közötti alig négy kilométerre (a legrövidebb útra) szóló jegy eddig 120 forintba került, az új díjtáblázat 5 kilométeres övezetében is csak 125 forintot kell fizetni érte - de ez aligha érint tömegeket.
Igazán jól persze azok az utasok jártak, akik a MÁV leghosszabb vonalait akarják bejárni. Aki például arra vetemedik, hogy vonattal indul útnak Rajkából Záhonyba, az az 527 kilométeres utazásért másodosztályra 5500 forintért kapja meg a teljes árú jegyet. Korábban ezért a zötykölődésért három százalékkal többet, 5660 forintot kellett fizetni.
