Hídépítés alulnézetben
Legalább tízezren dolgoztak eddig a feszes határidő miatt szó szerint éjjel-nappal készülő kőröshegyi völgyhídon. Az építés olykor szélsőséges körülmények között folyt, az elmúlt három évben több műszaki rizikót is fel kellett vállalni.
A szigeteléssel, vasszereléssel, burkolással folytatódó munkára, csakúgy, mint eddig, az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek munkásbrigádok, akiket a környékbeli magánházaknál szállásoltak el. Többségük a kivitelező Hídépítő Zrt. régi partner-alvállalkozóinak alkalmazottja, a térség lakói köréből leginkább a napszámosok kerülnek ki. Kőröshegyi vendéglátósok mondják, hogy a náluk megforduló építők közt akad, aki panaszkodik a kemény hajtásra és az időnként elmaradó bérekre. Tudósítónk ottjártakor azonban csak olyan hídépítővel találkozott, aki megfelelőnek találta a munkakörülményeket, és rendesen kapja a fizetését, még ha sopánkodik is annak "soványsága" miatt.
A munkások beszámolója szerint a műszaki irányítást végző Hídépítő Zrt. átlagosan 500-550, míg az alvállalkozók 400-500 forintos órabérben, vagy teljesítménybérezéssel foglalkoztatják az embereket, ami havi 80-100 ezer forint jövedelmet jelent. - Ez nem sok, de máshol sem fizetnek jobban - állítja egy vasszerelő, aki éppen bejelentés nélkül dolgozik, ezért nem kíván névvel szerepelni.
- Minket teljesítménybérben alkalmaznak, havonta átlagosan 100 ezer forintot keresünk - teszi hozzá Zalai Zoltán, aki a zsaluzást, betonozást végző alvállalkozó embere. A balatonföldvári Dolgos György arról beszélt, hogy az autópálya több szakaszánál volt már napszámos, és akadt, ahol átvágták, de a völgyhidas megbízójával és munkakörülményeivel nincs gondja. A legmagasabb pontján 88 méter magas viadukton mászkáló munkások egyike sem panaszkodik tériszonyra. Szerintük, aki ettől szenved, messze elkerüli ezt az építkezést.
Nemcsak a nemzetközi, hanem a dél-dunántúli munkaügyi hatóság is megkülönböztetett figyelemmel kíséri a völgyhídépítést az egész autópálya-beruházással együtt. Agócs Lajos, a területileg illetékes munkaügyi felügyelő tapasztalatai szerint hiába végeznek hetente többször is ellenőrzéseket, egyre nagyobb a szerződés, illetve bejelentés nélkül foglalkoztatottak aránya. Somogy megyében már 900 feketemunkást buktattak le az idén - harmadukat az M7-es valamelyik szakaszán. Elmaradt bérek miatt nem érkezett bejelentés a hatósághoz, feltehetően azért, mert ez főként a feketemunkásokkal fordul elő, akik hiába is próbálnának így érvényt szerezni követeléseiknek. A legtöbb szabálytalan foglalkoztatás a szakképesítést nem igénylő munkafázisokban részt vevő alvállalkozóknál fordul elő. Esetükben gyakorlatilag minden második ellenőrzésen tetten érnek valakit, pedig egynapos alkalmi munkavállalói könyvvel is kivághatnák magukat, és ismerik az ellenőrök kocsijait, sőt van, aki külön őrszemet állít. Az ellenőrök az őrző-védő cégeknél mehetnek a legbiztosabbra: Agócs Lajos szerint szinte száz százalékra vehető, hogy egy-egy ilyen vállalkozás szabálytalanul foglalkoztat valakit. Az ilyen esetben emberenként járó 150 ezer forintnyi bírság hiába hatványozódik a visszaesőknél, mert ez alól kibújnak megváltoztatva cégnevüket, új vállalkozásként bukkanva fel újra egy-egy munkaterületen.
- Azon, aki feketén dolgozik, nem tudunk segíteni, csődbe jutott alvállalkozók esetében azonban nemegyszer kezdeményeztük, hogy az elvégzett munkákért engedményezzék a kifizetéseket számunkra, közvetlenül a dolgozóknak, nehogy várniuk kelljen a jussukra - mondta Orosz Károly, a Hídépítő Zrt. projektigazgatója.
Kifejtette: az alvállalkozókért nem felelhetnek, de cége kínosan ügyel a munkaügyi és munkavédelmi szabályok betartására. Ennek ellenére forróbb napokon nehéz érvényt szerezni a kötelező bukósisak viselésnek, ami miatt legutóbb félmillió forintra bírságolták a társaságot.
