Két kis EU-tagállam, az együtt is csak egymillió lakosú Ciprus és Málta 2008-as felvételét javasolta az euróövezetbe szerdán Joaquín Almunia pénzügyi EU-biztos. Ezt júniusban még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, de ez nem kérdéses. Később rögzítik a ciprusi font és a máltai líra árfolyamát az euróhoz képest.

Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank alapjában kedvező értékelést adott a két országról – a Máltával szembeni túlzottdeficit-eljárást is megszüntették egyúttal -, de hangsúlyozzák a tennivalókat is. A közös pénz bevezetésére való technikai felkészülés mellett a külső versenyképesség növelését szorgalmazzák, Málta esetében konkrét termelékenységbovülést elvárva. Az EKB szerint Ciprus esetleges újraegyesítése az euró szempontjából is kockázatot jelenthet. Mindezeknél azonban jóval fontosabb, hogy Brüsszel úgy javasolja a két ország felvételét, hogy egyikük sem teljesíti a belső államadósságra vonatkozó maastrichti feltételt. Cipruson az elvárt 60 százalékos szintnél 5,3, Máltán 6,5 százalékponttal magasabb a GDP-hez viszonyított ráta. Mint emlékezetes, Litvánia idei csatlakozását az eurózónához tavaly azért utasították el, mert egyetlen tized százalékponttal túllépte az inflációs referenciaértéket. Ám jól látható, hogy Brüsszel a tendenciákat figyeli: a litván infláció emelkedett (ma már 4,9 %), a két mediterrán ország adósságrátája viszont folyamatosan csökken. Málta esetében külön érdekesség, hogy a költségvetési hiányt a 2003-as tíz százalékos, a magyarhoz hasonló szintről szorították le a tavalyi 2,6, illetve az idei várható 2,1 százalékra.

A 2009-es csatlakozásra egyedül Szlovákia esélyes. A visegrádi “többiek”, illetve a balti országok 2010-2014 körül vezethetik be a közös pénzt. Különösen a “balti tigrisek” esetében szembetűnő a Balassa-Samuelson hatás: a komoly termelékenység-növekedés megnehezíti az inflációs kritérium teljesítését. Az Eurostat szerdán közölt adatai szerint áprilisban a letteknél 8,8 %, az észteknél 5,6 % - hazánkban pedig 8,7 % - volt a pénzromlás aránya, miközben az euróövezet átlaga 1,9 %, a referenciaérték pedig 3 %.

A bizottság szerdán a németekkel és a görögökkel szembeni túlzottdeficit-eljárást is megszüntette, így hét tagállam, köztük hazánk marad a büntetőpadon. Magyarországot a bizottság júniusban, a pénzügyi tanács júliusban veszi újra elő.

(Brüsszeli tudósítónktól)