Az európai diplomáciában járatosak ugyanakkor tisztában vannak azzal: egészen más az államelnöki észrevétel értéke, ha az kétoldalú kapcsolatfelvételen, illetve a sajtón keresztüli üzengetéssel történik.

Kérdés: mire mehet Magyarország az EU-nál, ha kétoldalú diplomáciai alapon nem tudja rendezni a Rába szennyezésének ügyét? Brüszszeli jogászok lapunknak elmondták: ha hazánk az Európai Bizottsághoz fordul azzal, hogy Ausztria szerinte megsérti a közösségi jogot, úgy Brüsszelnek vizsgálati joga van. Ha megállapítja az uniós jogsértést, úgy maga a bizottság, de akár Magyarország közvetlenül is a luxemburgi Európai Bírósághoz (ECJ) fordulhat. (A gyakorlatban ezt szinte mindig a bizottság szokta megtenni - így elegánsabb. De az ECJ előtt akkor is lehet perelni, ha Brüsszel nem a magyar félnek ad igazat.) A legvalószínűbb forgatókönyv azonban ez esetben az, hogy Brüszszel egyszerű kötelezettségszegési eljárást indít, s Ausztria még azelőtt abbahagyja a jogsértést, hogy az ügy a bírósági szakaszba kerülne.

Az Európai Bíróság vagy kimondja a jogsértést, vagy nem. Ha kimondja, beleveheti az ítéletbe, hogy kárigény merülhet fel. Erre építve a nevesíthető kár perelhető akár Ausztriában, akár Magyarországon, tagállami bíróságon. A tagállami bíróságoknak ugyanis kötelező figyelembe venniük az ECJ ítéleteit. Elképzelhető az is, hogy jogsértés történik, de nem az uniós jog sérül, hanem a nemzetközi magánjog. Ekkor a nemzetközi magánjogi kódex szerinti osztrák vagy magyar bíróság előtt perelhető a kár - mégpedig nem az állam, hanem a károsultak részéről. Abban, hogy az uniós jog sérül-e, döntő tényező lehet, hogy a szennyezés szintje meghaladja-e az uniós normát, amit egyébként csak részben környezetvédelmi okokból, elsődlegesen is az EU bőrgyárainak versenyegyenlőségét biztosítandó írnak elő.