"Ez a magatartás tűrhetetlen, ez a cinizmus, ahogyan hat éve halogatják a megoldást, kibúvókat keresnek, néha már arcátlan (...) arra hivatkozni, hogy betartják a határértékeket (...), de nem számolni azzal, hogy a környezeti hatások összeadódnak (...), ezt a magatartást nem lehet tovább folytatni" - mondta tegnap Kőszegen Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint a Rába ausztriai szennyezése most már olyan politikai üggyé nőtt, amely a két állam viszonyát terhelheti meg. Az államfő kiemelte: a Rába és a Lapincs folyó sószennyezése már több mint öt éve folyik. Hiába volt közös kormányülés, hiába voltak tiltakozások, úgy látszik, hogy osztrák részről nincs hajlandóság beismerni még a szennyezést sem.

Az államfő álláspontját - jelképesen a Rába hídján - ismertette az osztrák és a szlovén nagykövettel is.

A Rába szennyezését évek óta tűri a folyó mentén élő lakosság, de a bőrgyárak által kibocsátott anyagok miatt habzó folyó ügyében nem volt haladás. Hiába vetítette előre már Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, hogy kezdeményezi az érintett bőrgyárak engedélyének megvonását, érdemi lépés nem történt. Fodor Gábor minisztersége másnapján bejelentette: Magyarország azt kéri Ausztriától, hogy a burgenlandi tartomány illetékes hatóságával vonassa vissza a habzás miatt részben felelős jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét. A kérés nyomatékosítására Magyarország az Európai Bizottsághoz is fordul. A magyar kérelem jogi formában azt jelenti, hogy a bőrgyár engedélyéhez még 2000-ben adott hozzájárulását Magyarország visszavonta.

A habzásért további két, a határtól távolabb elhelyezkedő gyár is felelős, ám ezeknek a vízjogi engedélyéhez Ausztria nem kért magyar hozzájárulást. Ezen stájerországi üzemekről Magyarország csupán azt a véleményét nyilváníthatja ki, hogy a gyárak működése jogszerűtlen. Az osztrákok időközben jelezték, hogy nem vonják vissza a vízjogi engedélyt. A bécsi környezetvédelmi miniszter korábbi nyilatkozata szerint is csupán "esztétikai problémáról" van szó a Rábán.

Sólyom László a Szentgotthárd tőszomszédságába tervezett heiligenkreutzi szemétégetőről is beszélt. A hatástanulmány még nem készült el, jelenleg a magyar félnek meg kell mondania, milyen kérdésekre vár választ a hatástanulmány kapcsán. Mint mondta, Magyarországnak a nemzetközi szerződések alapján joga van véleményt nyilvánítani, viszont vétójoga nincs, "itt csak a politikai akarat segíthet".

Még vitatják, miért. Ami biztos: habzik a Rába