Vörös Lajos: "A Balaton vize jelenleg kitűnő, aki mást állít, rémhírkeltő"
A Balatonban előforduló kékalgákkal kapcsolatos problémára kívánta felhívni a figyelmet - egy saját maga által kidolgozott „katasztrófaelhárításról” is hírt adva - Czigler László a Népszabadság május 8-i számának vélemény rovatában. A szerző biológus, és arra kereste a választ: ha 1994-ig a tóba jutó tápanyagbőség okozta az algák elszaporodását, a tó bezöldülését, akkor azóta mi akadályozza ezt meg, miközben a befolyó vizek tápanyagtartalma nem csökkent? Szerinte az algák elszaporodását az gátolja, hogy a konkurens fajok visszaszorítására a kékalgák toxint termelnek, ám ez a méreganyag az emberre is veszélyes. A cikkben a szerző a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatási adataira hivatkozva támasztja alá hipotézisét, elégtelennek tartva a Balaton vízminőségének ilyen irányú ellenőrzéseit.
Czigler László a rémhírkeltés vádjára reagálva úgy fogalmazott: nem a probléma feltárásával, hanem a rendelkezésre álló megoldás elodázásával okozhatunk nagyobb kárt az országnak. Megjegyezte: eddigi kezdeményezései nem vezettek eredményre, egyfajta együttműködésre a téma illetékeseivel. Szerinte a szaktárca álláspontja az, hogy magánkezdeményezésnek nincs helye a Balaton kutatásában. Közölte: szeretné az általa kidolgozott megoldást ő maga levezényelni, mondván, számos példa akad arra, hogy egy jó elgondolás rossz kezekbe kerülve kudarchoz vezetett.
- A Balaton vízminősége jelenleg kitűnő, közel ivóvíz tisztaságú a tó, aki mást állít rémhírkeltő - szögezte le Vörös Lajos, az MTA doktora, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója. Czigler cikkéről azt mondta: az áltudományos állításokat tartalmaz, amelyek nélkülözik a konkrét kutatási eredményeket, semmi közük a Balaton vízminőségéhez. Megjegyezte: a szerző tévedését az okozhatta, hogy egy, az MTA honlapján is közzétett kutatási eredmény szerencsétlenül fogalmaz, ezért a laikusok számára nem kap kellő hangsúlyt, hogy a kékalgákkal folytatott kísérlet adatait nem a Balaton vízében, hanem tízezerszeres koncentrációban mérték. Ilyen töménységben még az élet számára esszenciális anyagok is mérgezők, illetve halálosak lennének - hangsúlyozta a kutató.
A mérsékelt égövön szinte minden állóvízben élő, a Balatonban a hetvenes évek végén elszaporodó kékalgák azért károsak nagy tömegben, mert akadnak köztük méregtermelők is - fejtette ki Vörös Lajos. Az OECD-országok ajánlása meg is szabja jelenlétüknek azt a határát, amely fölött nem ajánlatos fürödni a vizekben. A Balaton Keszthelyi-medencéje 1994-ig átlépte ezt a határt, de a vízminőség javítása érdekében hozott intézkedések, többmilliárdos beruházások meghozták az eredményt, kisebb lett a vízgyűjtőterületről származó, a szennyvizekkel és a bemosódással érkező foszforterhelés - mondta a kutató. Hozzátette: ezzel együtt fontos tudni, hogy az algák méreganyagai nyaranta kis mennyiségben jelen vannak a Balatonban, miként minden más természetes vízben is. Ez az érzékeny bőrűeknél bőrpírt okozhat, amire egy fürdés utáni zuhanyzás is megoldást jelent.
Vörös Lajos Czigler felvetését megerősítette abból a szempontból, hogy a tó vízének magas a szervesanyag-tartalma, vagyis a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer ma már nem teljesíti azt a szűrőfunkciót, amit korábban reméltek tőle. Dőreségnek nevezte ugyanakkor feltételezni a kapcsolatot eme jelenség és az algatoxinok között. A kékalgák szaporodása ugyanis nem a szerves-anyagoktól, hanem a foszforterheléstől függ, amely a vízvédelmi intézkedések óta jelentősen csökkent a Balaton vízében - hangsúlyozta, félretájékoztatásnak és károsnak nevezve Czigler azon teóriáját is, amely szerint összefüggés van a korábbi halpusztulások és a kékalgamérgek között.
- Aki alaptalan, áltudományos nyilatkozatokkal rontja a Balaton hírét, nemzeti érdekeket is sért, hiszen a balatoni idegenforgalom összhatása gazdaságunkra éves szinten bruttó 1300-1500 milliárd forintra tehető - reagált Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a kékalgákkal kapcsolatos vitára. Hangsúlyozta: nemzeti érdek, hogy ne kelthessen senki rémhíreket, és az egyéni vélemények mellett a szakma tudományos álláspontja is megfelelő súlyt kapjon minden híradásban. Suchman közölte: a kételyek eloszlatása érdekében a nyilvánosság mielőbbi részletes, pontos tájékoztatását kéri a Balaton vízminőségéről a környezetvédelmi tárcától.
(Tudósítónktól)
Készülnek a szezonra a balatoni vállalkozók: tegnap Fonyódon tájékoztatták a dél-balatoni kereskedőket és vendéglátósokat a jogszabályi változásokról, a várható ellenőrzésekről. A tavalyi, véleményem szerint túlzottan szigorú ellenőrzések jó néhány vállalkozót elbizonytalanítottak: érdemes-e folytatni a tevékenységüket – mondta Kertész Rezső, a fórumot szervező Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete (KISOSZ) ügyvezető társelnöke. Hangsúlyozta: azt aggasztónak tartja, hogy a tapasztalatok szerint sokszor nem a jóindulatú segítőkészség, hanem a bírság kiszabása volt a fő szempont a múlt nyári ellenőrzések során. Kertész Rezső szerint a többség számára túlságosan sok és bonyolult az a jogszabályhalmaz, amelyben el kellene tudni igazodniuk. Az érdekképviselet mellett éppen ezért a tájékoztatást, az ismeretek átadását tartják a legfontosabb feladatuknak.
