A szülők legnagyobb meglepetésére gyermekeik szeretnek iskolába járni - még a délutáni foglalkozásokra is -, amióta részt vesznek a suliNova Kht. kompetenciafejlesztő kísérleti programjában. A diákok nyitottabbak, kommunikatívabbak, jobban értik a szövegeket, könnyebben megoldják a matematikai feladványokat. Az egyik iskolában még azt is kimutatták, hogy a program egyetlen éve alatt több mint egy egész jegyet javítottak a diákok az összes tantárgyból.

E program veszélybe került: folytatására a következő tanévben nincs elég pénz. Pála Károly, az oktatási tárca háttérintézményeként működő suliNova Kht. vezetője lapunkkal azt közölte: alig 150 millió forint hiányzik.

A programot három éve kezdték kifejleszteni kétmilliárd forintból, több száz fejlesztő közreműködésével, a suliNova Kht. koordinálásával. Tesztelésére első körben 110 iskola vállalkozott, amelyhez az idei tanévben további 500 óvoda és iskola csatlakozott. Most több mint 600 közoktatási intézmény 40 ezer diákja és tízezer pedagógusa vesz részt benne.

A programcsomagok öt terület - szövegértés, matematika, idegen nyelv, szociális és életpálya-építés - képességfejlesztését segítik, és van egy külön "csomag" az óvodáknak is. Vagyis épp azokat a területeket célozzák meg, ahol tragikusak az eredményeink. A diákok 25 százaléka funkcionális analfabéta: el tudja ugyan olvasni az elé tett szöveget, de nem érti. Matematikából is siralmas a helyzet: a diákok 30 százaléka ismeri az alapműveleteket, csak nem tud számolni. - A fő probléma egyébként mindenhol ez: a diákoknak vannak ismereteik, de a gyakorlatban nem tudják azokat alkalmazni - mutat rá Pála Károly. Minél kevésbé "iskolaszagú", azaz életszerű egy feladat, annál kevésbé tudják megoldani.

A suliNova kísérleti programja szakított azzal, hogy a tanárok kiállnak, és "leadják" az anyagot. A diákok itt tevékenyen részt vesznek az órán, csoportokban, párokban dolgoznak, az ismeretanyagot a gyakorlatban sajátítják el.

A kísérlet sikeres. Az iskolai felmérések látványos teljesítményjavulásról számolnak be - mondja Pála Károly, aki szerint ennél is fontosabb, hogy a diákok toleránsabbak, nyitottabbak, képesek csapatban dolgozni. A legelsőként bekapcsolódott iskolák azonban csak két évre nyertek támogatást a programban való részvételhez, vagyis 110 iskola számára a kísérletnek vége. Az intézmények több mint 90 százaléka folytatni szeretné a programot. Csakhogy ehhez szükség volna a programban kifejlesztett komplex segédanyagokra, taneszközökre. Ezeket - kísérleti anyag lévén - egyelőre csak pályázat útján lehetne beszerezni - mondja Pála Károly. Hozzáteszi: erre pályázati kiírás jelenleg nincs.

Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára azt mondja: a kísérleti program az első nemzeti fejlesztési terv (NFT1) legsikeresebb programja. - Ám a kísérleti idő valóban lejár az iskolák egy részénél. Ígérete szerint számukra az NFT1-en belül forrásokat csoportosítanak át. Az újonnan bekapcsolódó intézmények számára pedig az NFT2 ősszel megjelenő pályázataiban áll majd rendelkezésre a pénz.